Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Ősz

146 
Mécsesnek lángja,
lelkem, ha fájna,
üdvözítsd csendem,
hogy szívembe rejtsem.

Őszi színekbe,
szomorú rímekbe,
a világom keserű,
az élet kényszerű.

Emléket éget,
jókedvű létet,
lettem ...
Olvasták: 244
Részletek
Az Ön versének a helye...
135 
Születtem, boldog gyermekkorba, de minek,
Ha így felnőttként, nem kellek senkinek.
Állítólag apám akart, anyám meg nem,
Lettem neki, úgy negyvenegy évesen.

Ifjonti hév bennem is bőven működött,
De ma már tudom, ettől voltam lökött.
Én is azt hittem, a ...
Olvasták: 237
Részletek
144 
Fenyőfaágba simul a sok apró koszorúvirág...
Itt vagyok, valahogy szívemből elillan a borúság.
Márványkövön szétfröccsen a mécses és gyertya lángoltság.
*

Gyertyaragyogás!
Fekete-bársony égbolt…
Csillagfény ...
Olvasták: 247
Részletek
134 
Versben és senjjúban…

Gránitból van, nagyon kemény a fekhelyetek.
Magamban idézem a szép emlékképeket.
Utamon néztem, hogy a sok, holt levél pereg,
Az árok partján a sok fa meg már didereg…
*
Kuporgás padon.
Düh és ...
Olvasták: 219
Részletek
137 
Versben és senrjúban…

Űr és sivárság!
Lélekben üresség él.
Közöny omlása…
*
Hervadó virág,
Emlékeztet a létre.
Utódok jönnek…
*
Égnek a gyertyák,
Lángolnak… emlék ...
Olvasták: 248
Részletek
150 
Versben és senrjúban…

Még élő, meg a már holt lelkek, éves találkozója,
Sok koszorú és mécses a síroknak a borítója…
*
Halál kapuja,
Márvány síremlék maga.
Örökre készült.
*
Mécsesek ...
Olvasták: 215
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére