Veled egy ideje könnyebb az élet,
Te vagy nekem a titkos támaszom,
Megismertelek, ezt köszönöm neked,
Fénylesz, mint napsugár nyári alkonyon.

Színes világod magával ragad,
Viszel fel magasba a felhők fölé,
Érzem, átjár szerető oltalmad,
Hívnál gyakrabban a két karod közé.

Mi ez az érzés mi néha megtalál?
Számomra nem ...

Kellesz nekem, mint virágnak a víz.
Kellesz nekem, mint betegnek a remény.
Kellesz nekem, mint gyermeknek a szülő.

De nem úgy kellesz, mint betegnek a halál.
S nem úgy, mint gyermeknek az árvaság.
S mint virágnak szárazság.

Úgy kellesz nekem, mint egy falat kenyér.
Úgy kellesz nekem, mint a levegő.
S úgy kellesz nekem, mint az ...

Csupán emberi érzések ,s örök gondolatok.
Csukott szemem tükrébe nézve mikor téged látlak,
sötét álmatlan éjszakán is álmomba várlak.
Kinyitom szemem, szétfoszlik minden álmom.
Újra becsukva szemem, arcod talán újra látom.
Csak éberen fekszem, s várom, várom ...

Ma gondolatban kifosztottalak
és Veled vétkeztem...
...magamra simogattam
a benned mélyen lüktető vágyad
és tested feszülő ívéhez idomultam...
Vétkezz velem! - jött felém gondolatod
és mellemből feltört mámoros sóhajom...
...pedig én akartam fékezni vérem,
de szemedből kilestem a feloldozást és
szemérmetlenül fontam magam ...

Egy madárka repül előre az esős vihar peremén,
próbál kijutni kecses szárnyaival legelébb.
De mennél gyorsabb a madárnak feszes szárnya,
annál jobban veszik bele a ködös, zord viharba.

Hajdan madár voltam, ki napsütésben szállott énekelve,
Szárnyaim már nem hasítják a levegőt a nagy messzeségbe.
Utam gyámoltalan, melyen a sárban csúszok ...

Hajnali álmosság ül a tekintetén.
Álmosan szédeleg az álmok éji tengerén.
De kávéját kiissza és a tárt ablakban
a hajnalt köszöntő madarak dalát hallgatva

néz bele a felkelő napba.
Reggelizik. Ruháit magára kapva
nyugodtan, lassan elindul sok dolgára.
Úgy néz ki, hogy ma is sok lesz a feladata.