Az őszi Nap lágyan simogatja a kertünk pázsitját
és sárga levélbrokáttal takarja be a kertet magát.
Egyelőre a Nap még elég erős melegét szórja a tájra,
de már a hajnal csípős hűvössel virrad az új napra.

Aztán a köd lassan felszáll, a hűvösség múlik
és a levegő a Naptól lassan felmelegszik.
Nem hiába! Most már eljött a szép ősz! ...

Már csak naponta kétezerszer látlak.
Olyan ez, mint egy rossz elvonó,
kivonlak magamból, diagnosztizállak:
egy részed ehető, a másik iható.
Már csak percenként hatvanszor hallak,
azt mondod olyankor, komolyan gondolod.
Megnyitott zuhany alatt könyörgöm a falnak
míg rongyaimat halmokba gombolod.

Hajadnak illatát csak álmaimban ...

Itt van az ősz, hullnak a falevelek,
A test didereg a szív melegebb.
Fázom, jöjj közelebb - ölellek át,
Szorosan, hogy érezzük egymást.
Tudj szeretni engem s én Téged,
Szeretlek mindig - csakis Veled.

Két gyerek rohangál a réten,
kaján vigyor arcukon éppen
az egyik gonoszan felnevet
a másik bántóan nézeget.

Az egyik egy nagyot harap
a másik hangosan feljajgat,
baseball ütő libben,
szelíd pillantás rebben.

Komor tekintet haraggal hevülve
közben mégis szerelemmel vegyülve,
szapora dzsungel lépések
és a szívükben kétes ...

Sétálok nagy terek közepette,
ahová egy nagy elme névjegyét letette.
Színház terem emberekkel teli,
ahol Shakespeare az ír whiskyt vedeli.

Gitárhúrok oktondian tekeregnek az előszobában
valami zagyva dallamot adva,
sétálok komótosan lassan haladva,
bevillannak képek az agyamba szaggatva.

Egy sötét terem ahol a film pereg,
a legjobb ...

Az életünk egy melankólikus zene,
néha ott eszi meg a fene.
Hullámok jönnek, mennek
de egy akkordot sem felednek.

Néha elcsuklik a hangunk,
megköszörüljük a torkunk,
de mindig tovább lépünk,
mert folytatni kell az életünk.

Olykor valaki felzokog,
de a zene enyhíti minden bánatát
és megleli az örök válaszát
s megízleli ...