Lágy hárfa hangja
Szól a lemezlejátszón.
Önzetlen szakad

A hó, időtlen’
Osztja ég-hozományát,
Mint mennyei szent.

Fehér-szín csoda
Kéredzkedik be hozzám,
Ha ajtóm nyitva.

„Selyem-hóblúzom
Látod, milyen szép tiszta?
Tüstént rád húzom.”

Hűs takaróját
Gondosan beborítja
Az ...

Szürkeséget bocsátott ránk
Jó Atyánk, hogy ráébredjünk
Hiányosságunkra éltünk során.

Mindenki üresen születik,
Megfosztva a rőt mélységtől,
Mely elvezet a magasságig.

Megkaptuk, ami nekünk jár.
Az egész földkerekségnek
Elkerülhetetlen a halál.

Akár a rút varjú, úgy kárál
Az elégedetlen ...

Teliholdkor megváltozom,
Ahogy az állatok többsége,
Ilyenkor nehéz elaludnom.

Minket is az ősösztön hajt,
A barmoktól nem különbözünk,
Létünk vad mivoltát ne tagadd!

A Tavasz a gyermekeit
szerelmesen öleli,
szárnyát bontja a kikelet,
Édes napfény a levegőt melegíti

s álmait űzi az idegen télnek
ami elmúlt,
helyette virág nyílik
s illatozik

hogy szívem szorul
s mégis boldog az Új Élet,
mert éled,
s mert új.

Virág nyílik a kertekben
a szívekben öröm,
a napnak ...

Rügyeket fakasztó,
szívekben bimbódzó,
színekben pompázó
virágzó Tavasz!

Léleknek illatos,
gyermeknek játékos,
madaraktól hangos
bolondos Tavasz...

szerelmet ébresztő
szívekbe kérődző
életet teremtő
szerelmes Tavasz!

Mélyen magamba
szívom az illatod:
köszöntelek!

Nini, turbékol szerte már a vad szürke-gerle,
Rigófütty szól az álmából ébredező kertbe.
Szeretni vágynak az emberek, a szívek lelkek,
Bimbózgatni fog az új, lelkes izzó szerelem.

Zöldell a táj, a virágok sandán nyiladoznak,
Nyújtóznak a fák, a kék Ég felé kacsintanak.
Rügyeik fakadnak, hamarosan kipattannak,
Kecsesen ...