Az én botom egyszerű, közönséges kampósbot,
Cseresznyefából faragták énnekem ezt a botot.
Nagy becsben áll ő énnálam, hiszen engem támogat,
Nélküle én már nem teszek sem rövid, sem nagy utat.


Pedig nehezen indult el közöttünk a barátság,
Hiúságból nem akartam, hogy közöm legyen hozzá.
Otthonomban próbálkoztam fogást találni ...

Már nem kap el az ihlet
Ennél többre nem telik
Kövér esőcseppek egyre az ablakot verik
Bebocsátást várva, de ha az ablakot kitárod
És beengeded, azt a percet sokáig bánod
Könnyé válik arcodon az égi áldás
Átokszót suttogsz, nincs megváltás
Egy esélyem volt csak a jóra
Kár már időt vesztegetni a szóra
És a kockák csak sebesen ...

Oszama halott, új vezérre vár az Al-Kaida
Aki gondolkodás nélkül ugrik Allah öngyilkos karjaiba
Lehetnétek kicsit messzebb a térképen
Egymással törődjetek, minket hagyjatok békében
Mert nem akarok benne lenni a Kékfényben
Darabokra szaggatódni a sötét éjfélben
Éljen, én éppen túléltem,
épp csak potom 26 évem
legjobb barátját nyelte ...

Hálás vagyok...


Hálás vagyok a jó sorsomnak, hiszen
az engem körülölelő családom
birtokában van a szépségnek is, mely
a Teremtő oly ritka, oly drága, oly

fényes ajándéka. Bonuszként még
Az Istennek tartozom köszönettel
azért is, merthogy a szépségből másnak
is ad, s ha látom, gyönyörködök ...

Az ember számít...


Kapkodással semmi értékes
sem nyerhető, ezt is megtanultam
hamar az élettől. Érzékeny
pontom, a bukástól való túl nagy

félelmem, csillapodott bennem,
hisz ...

Egy helyen bementem a boltba.
Már a pénztár előtt álltam sorba,
Amikor egy kerekes, tolószékes - tizenéves
Gördült be, forgatva székének mind a két kerekét az üzlet közepére.

Amint meglátta a pénztáros lány
Hangja jókedvű lett, cinikus és harsány!
Avval kezdte, hogy mások előtt az ismeretlen beteget, azonnal letegezte:

\'Szia! ...