Történet egy emberről ki nem tudott,
szembenézni vele előle annyit futott,
nem fogta fel nekik csupán ennyi jutott,
helyette az igazságra meséket aggatott.

Aznap mikor hazaért nem tett semmit,
nem kért tanácsot, nem hívott fel senkit.
Az utcájukba fordulva eltörölte könnyeit,
megóvja gyermek lelkük naiv igényeit.

Megfogadta nem töri ...

Újra csöndes mind, nem csörren,
benn nem motoszkál senki már,
néhány csepp könny elcsöppen,
bolond lelkem még haza vár...

Mozdulatlan most mind, nesztelen,
nyugalmamat én keresem egyedül,
arcod kutatom reménytelen, esztelen,
árnyak sötét kavalkádjába elegyül.

Ismét csak csöndbe borul a ház,
ismét csak végigfut a ...

\'Tiéd volt ez a föld, tiéd volt egészen,
Melyből most a kevély a fösvény dézmát vészen.
Miért szabtál hát határt önfiaid között;
Ládd-é, már egymástól mind különbözött.
Az enyim, a tied mennyi lármát szűle,
Miolta a miénk nevezett elűle.\'
\'Ezt minap egy jámbor énekelte,
S benne a huszadik századot képzelte.\'
(Csokonai Vitéz ...

Kis asszonyom ne sírj! Egy vagyunk mi ketten,
bánattal telten levelet nekem ne írj, befejezetlen.
Kis asszonyom ne sírj! Egy vagyunk mi ketten,
az ének én vagyok számodra, én rólad énekeltem.

Kis asszonyom ne sírj! Egy vagyunk mi ketten,
bár néha kósza ígéretet hintek szívedbe csenden,
melyet akaratlan bár mégis, meg kellett szegnem,
és ...

Éget a vágy egy boldog életért,
Egy elsöprő, igaz szerelemért.
Álmaimban oly sokszor megjelensz,
S, ha kérdezlek mindig őszintén felelsz.

Oly távol vagy tőlem Kedvesem,
De én soha nem feledlek, ezt ígérem.
Talán egy napon a sors nekünk kedvez,
S oda szoríthatsz, szerető szívedhez.

Addig Kedvesem maradj meg ilyennek,
Mert ...

Úgy hagytál itt minket,
Hogy el sem köszöntél.
Tudom neked megnyugvás,
Mert a betegséggel sokat küszködtél.

Hiányod szívembe mély űrt hagyott,
Mert még most is szükség lenne Rád.
Egy apára, nagyapára, barátra,
S élhetnénk boldogan, mint egy nagy család.

Nagyon nehezen viselem életem nélküled,
Gondolatom oly sokszor ...