Hangya vagyok, kis fekete
futkározok dolgozóink nagy seregibe
Hangya vagyok, kis fekete
Cseppecske a hangya folyó kellős közepibe.

Előttem egy hangya hátsó, hátsómnál egy hangya fej
Egész hangyás hangya seregünk végtelen sorba menetel
Parancsnokom nagyobb hangya, beosztottam kisebb hangya
Derék hangya mind csak azt mondja
Húz, húz, húz, húz bele ...

Volt egy különös álmom
Szálltam az évek fölött
Félelemből felnőttem
Kölyökhősök mögött

Függönyök összehúzva
Egy villamos felborúlva
Hályog remeg az ég szemén
Ólmos szürke az utca

Madarak elhallgattak
Valahol egy ablak csörren
Mordul távolból a föld
Lánctalp csikorog a csöndben

Rádió ontja a híreket
A szívek ...

Élete gyertyája a csonkig leégett,
halványakat pislog, érzi már a véget.
Néhány elnyűtt bútor dereng a homályban,
roskad a vén asztal, szú perceg a fában.

Utcán egy autó zörögve elhalad,
rezgése megtölti a rideg falakat,
s a reflektorokból az erős fénynyaláb
a poros ablakon átverekszi magát.

Végigfut a falon, felvillant egy ...

Elmegyünk, a tanításnak vége,
vakációnk, több nem lesz nekünk,
elhagyjuk az iskolánk kapuját,
mert fut tovább a mi életünk.

Tovarobog, mint vonat az éjben,
mi csak sejtjük, milyen kinn a táj,
poggyászunk a megszerzett ismeret,
e tudással fogunk élni már.

Mi búcsúzunk, s osztályunk küszöbét
nem lépjük át mint diák soha,
és nem ...

Egy régi dal, mit fülünkbe
dúdol az őszi szél.
omló falon, fázós erdőn,
bús könnyek közt mesél.

Az elmúlásnak hangjai,
oly messze szállanak.
Lelkeink remegnek bele,
mint omló várfalak.

Ó boldog nyár, mely elenyész
avarba bukva el.
A fákra vár bús szenvedés,
mit jeges szél lehel.

Esőnek, dérnek könnyei,
sötét köd ...

Mindennap új csodára ébredek:
Hogy élek még, ó hihetetlen épség.
Hogy hall e fül és látnak e szemek,
S az arcom érzi jeges szél csipését.

Mindennap új csodára ébredek:
Hogy élek még, ó mesebeli jóság.
Hallom: haraggal búgnak a hegyek;
Látom: az erdőt lángok lobogózzák.

Látom: a réten a vadkan-lyukat
Halálos ágyuk vaskölykei ...