Töltés mentén bodzabokrok szaladnak,
és fémhang sort csattogtat a vonat.
Kis házak, kertek kevéssel beérik, -
s alamizsnát tán a holnap is ad.

Állomás jön. Nagyszájú jelszavával
harcot kurjant a keresztes vitéz
egy plakátról, - de, mikor lop a banda,
fő jogtudora sunyít, félrenéz.

Kakas rikolt. A merev megszokások
ellenszenves, szomorú ...

Ha majd nem tart gyümölcsöt az ág
ha majd sivataggá válik a világ
ha majd éhezik minden élő
ha majd csak ez lesz a kegyetlen jövő
ha majd teret hódít a tenger
ha majd erdőket pusztít ki az ember
ha majd szörnyű háborúk dúlnak
ha nem emberek - földrészek pusztulnak
ha sátánná válik az ember
ha a gonoszság árad, mint a tenger
ha majd ...

Az, aki virágot ad
szerető szívéből ad.
Az, aki vrágot kap
igaz szeretet kap.

Szeretetet hazudni nem lehet,
mert az nem igazi érzelem.
Amely szívben őszinte érzés nincsen
oda nem visz érzést egy szál virág sem.

De amelyik szívben szeretet terem
csodaszép érzés van abban a szívben,
s akkor e kis virág itt előttem
nekem erről az ...

Patakparti tavaszról írjak verset?
Vagy inkább másról? Fehér nyárfapihék
hulltak, bennük kis magjuk reményt keltett?
Megállt könnycseppben bánat majd elég?

A víz sietett. Én már nem siettem.
Utam elfogyott, s célom sincsen: hova?
Anyag mozog, magát tovább teremtőn, -
s ez a Mozgás a Lélek otthona?

Tetszik, nem tetszik: Anyagé a lélek,
s ...

Attól félek, hogy nagyon is magyar, -
nem sas, sólyom: mindkettő messze lát.
Mind a kettőhöz lehajol az ég,
hogy bemutassa az áldozatát.

A turul-ős griffmadár lehetett,
oroszlántestű, mesebeli lény,
szárnyakkal, karmok és hegyes fülek..
Lódításokkal teli rémregény,

mely egyszerre kér vért és könnyeket,
s csőrből nyerít, miként ...

A két kutyád néztem, kedves Barátom,
s életünket e pazarló világon, -
együtt, s erdőt, urat játszó parasztot,
vissza sem köszönt, undort így fakasztott,
de előbb jött, és Te már meg sem láttad
hányadékát e polgári világnak..

Persze, jobb is van nála: ott a néne,
kutyája volt érzelem-menedéke,
de már meghalt (mármint bájos ...