(Bokor rímes csokor!
Tudod-e még kik voltak a régi nőid?
Olyanok voltak, mint a kertben a fáid?
Emlékszel régen bizony, hogyan is ragyogtak néked?
Elájultál, ha arcodon meg simítottak téged.
Emlékszel, hogy ha nő volt közeledben, dadogtál?
Közeledtek, neked ...
Tudod-e még kik voltak a régi nőid?
Olyanok voltak, mint a kertben a fáid?
Emlékszel régen bizony, hogyan is ragyogtak néked?
Elájultál, ha arcodon meg simítottak téged.
Emlékszel, hogy ha nő volt közeledben, dadogtál?
Közeledtek, neked ...
Olvasták: 126
Az Ön versének a helye...
(1. septolet csokor)
Hátralévő, koraérő, hazatérő,
Elbeszélő, hasbeszélő, gőgicsélő, félrelépő.
Lélektépő, idegtépő,
Ingyenélő,
Felemésztő, elemésztő.
Dülöngélő,
Régmeglévő.
*
Meglévő ...
Hátralévő, koraérő, hazatérő,
Elbeszélő, hasbeszélő, gőgicsélő, félrelépő.
Lélektépő, idegtépő,
Ingyenélő,
Felemésztő, elemésztő.
Dülöngélő,
Régmeglévő.
*
Meglévő ...
Olvasták: 128
Hétköznapi pszichológia…
Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt,
Az nem érdemli az óhajtott jövőt, az igazán, lassan kellőt!
Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt…
*
A múlt ...
Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt,
Az nem érdemli az óhajtott jövőt, az igazán, lassan kellőt!
Ki a múlttal nem törődik, így az nem vágyja igazán a jövőt…
*
A múlt ...
Olvasták: 131
Összeért kezünk, mint
a csönddel táncoló szél,
ki vágy-szirmokat hint.
Lettünk egymásra ébredő,
végesbe hajló álom-idő,
végtelen lélekbe rejtőzködő.
Lettünk eggyé, mi tovább már nem szakad,
törhetetlen ...
a csönddel táncoló szél,
ki vágy-szirmokat hint.
Lettünk egymásra ébredő,
végesbe hajló álom-idő,
végtelen lélekbe rejtőzködő.
Lettünk eggyé, mi tovább már nem szakad,
törhetetlen ...
Olvasták: 99
Alászálló füstként gomolyog
bennem egy meg nem értett érzés.
Meglelni a homályos tükörben
azt, mi csendben bennem él még.
Lelkem kertjében egyetlen
virág, mely újra megterem:
ébenfekete, vérző rózsa,
mi saját könnyeiből ...
bennem egy meg nem értett érzés.
Meglelni a homályos tükörben
azt, mi csendben bennem él még.
Lelkem kertjében egyetlen
virág, mely újra megterem:
ébenfekete, vérző rózsa,
mi saját könnyeiből ...
Olvasták: 122
Elnehezült sóhaj, melyben békélni vágyó
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
derengést suttog a keserű kétség.
Lélekviharként tombol az ég szövetén
az emlékekből épült, örvénylő énkép.
Magányra kárhoztatott szélmalom,
mely illanásból ...
Olvasták: 133
