Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Világ

229 
Fények özönével
Szakadtam ki méhedből, anyám!
S lettem vándorló nincstelen!
Csapatostól törnek rám álmatlan éjek.
Kihűlt helyemen vad indák nőttek!
Naptól fakult kalapom hordom fél évszázada már,
Arcomra ráncot rak a kor.
Üres ...
Olvasták: 310
Részletek
Az Ön versének a helye...
431 
Játszódik a távoli? jövőben.

Felébredtem a mély, hibernált álomból.
Sok évet vártam a sötét homályban.
Utazó vagyok az időben. Eljöttem a távolból.
Felébredtem új világ, más emberek korában.

Kavargó sorban ...
Olvasták: 521
Részletek
276 
Saskarmú, fekete éjszakákon bolyongok,
Visz szekerem vaktában e reménytelen világban.
Kidőlt fák ágai melegítenek tábortüzemnél.
Nincs már mámora kiégett, sivár lelkemnek!
Kósza szellő lettem.
Napnak melege csókol belém lelket ...
Olvasták: 356
Részletek
260 
félelem

Én nem erre az életre születtem,
A hetedik áramlat sodort ide,
Ki tudja honnan?
A Gangesz tetőzése kilencedik napján.
Szívemben bánat van és elvágyakozás.
Vad tájakon,
Hűvös szellőben lovagol a lelkem.
Nem tudom, mit akarok,
Nem tudom, mit ...
Olvasták: 330
Részletek
237 
Ég a lelkem, hidd el,
El is mennék innen.
Motorcsónakomban forr az erő!
Útra kész, messzire menő.
De maradok mégis álmatag, álomkereső.
Nincstelen, barna, rútságába menő.
Szemem messzire lát,
Csillagokon túl.
Bedőlt, romos házak ...
Olvasták: 325
Részletek
236 
Hosszú álmok éjszakáján
Evez csónakom a végtelen háborgó tengeren,
Nem találja lelkem a helyét
Likvidált szívverésem oázisán.
Rút barnaságomba font szenvedések között
Kihúzott gyufaszálként ...
Olvasták: 324
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére