Régi illat suhan el,
épp csak érinti orrom,
majd tovaleng,
mire eszmélek.
Talán rejtőzik valahol,
rátalálni próbálok, míg
gyermekkori vasárnapok
reggeli derűjét
álmodom végig.
Gondtalan-szép békénk
csillogó emléke
kínál csillanó mézet
a vajas kenyérre,
illatos kakaót mellé...
Ám volt még ott más is,
az ...

Nyár volt, s engem a téren ért
Végigsimította minden részemet,
Miközben szívem fájt valakiért
Melegség fűtötte bágyadt énemet.

Dacolva a fénnyel benéztem a Napba,
Majd szemem a szökőkút vízére futott,
De újító erejét mégis mástól kapta,
Mert a dombon ülve Téged láthatott.

Hirtelen álmodtam egy egész világot,
Mindent ...

Nekem miért kellett itt maradnom-e Földön?
Ki és miért gondolta úgy, jó ha maradok?
A választ tudom: szeretett Édesanyám,
Ki nem él már, kit oly fiatalon
Elragadott az otromba betegség, mely
Népbetegség ma már.

Miért a sors furcsa fintora, hogy ki
Megmentett engem életem hajnalán,
Már nem lehet velem ...

Novemberi reggelen ült a fejem felett
Egy nagy fekete madár.
Holló volt? Vagy varjú tán?
Nem tudom, de mindegy is már.

S adta azt a jellegzetes hangot,
Fekete szemei ide-oda tekintgettek,
Vajon mit nézett, vajon kit nézett?

Tolla kissé csapzott volt,
Mint aki már kicsit öreg
Színe fakó, nem úgy mint ...

Szemedbe néztem, és láttam ezernyi
Kicsi csillag ragyogását!
Éreztem nem engedhetlek el, de szívem másfelé húz.
Lehet rossz útra térek, de az eszem mást diktál,
Mint a szívem.
Nem tudom mit tegyek,
Nem tudom merre is menjek!
Segíts, segíts, hogy jól döntsek.
Lehet ...

Béke szállt szívemre,
ahogy az óriástölgyek közt
lassan, elmerengve
meleg őszi napsütésben
színes levélszőnyegen
roppanón lépkedve
sírodhoz értem, s köszönve neked,
mintha kicsit hazaérkeztem
volna... szinte irigykedtem,
ahogy ott csendben
lelked valahol távol,
messze megpihen...
Már egy évtized sincs,
s éveim száma a te ...