Parázs verset írni támadt kedvem,
Mely lángra lobban Szívemben:
Mint a régi lantosok hajdanán!
Minden sora rímbe csengjen,
Daloló tündérnyelven csevegjen:
...

Mintha egy óriás cipókkal rakta volna tele,
úgy vesz körül minket a Bakonynak hegy-erdőrengetege.
A méla Nap a komor, szürke, tömör fellegek mögül
ki-kikandikál, majd lassan őszi álomba szenderül.

Ezen a szép tájon boldogan verselgetek,
hiszen itt ihlettel telik meg a lélek.
Ez a szépség itt tollat ad a ...

Gyermekkori álom


Szembenézek önmagammal nap, mint nap
a tükrömben s igen elégedetten
tapasztalom, hogy megvalósítottam
egy gyermekkori álmom, mára kopasz lettem...

Szeretett anyám mikor megcibálta
a fürtös hajamat, nagyon szerettem
volna tar lenni. Óh, bánom is én a
tollamat, ...

Szárnyatörött madár, mondd hova szállnál?
látod még a felhőt, mely nyugalmat hozott
nézel fel az égre, kékebb mint valaha
sóhajtásod viszi tova a szellő bús moraja
lenn fekszel a sárban, mocskos por-árban
remélnél enyhülést, várod még a békét
békét a szívedre, gyógyírt a sebedre
szivárványt keresel ott, hol a kín honol
nincs aki ...

Új tollam van.
Bogaras hülye vagyok
de látják ezt az írást
ez abból van
nem kaparok

Vagyis kaparok
de milyen szépen
kanyarítom gurba soraim
ihletről mesélek
mikor e szöveget hadarom

Jó nézni, hogyan kergeti
és éri utól egymást
sok betű, szár, vonal
szabadon repülnek ...

Azt mondják a szerelem, költővé tesz,
De a szerelemből a költészet, hamar kivesz.
A barátság teszi költőivé az embert,
Oly dolgokat leír, amit eddig nem mert.

A verseket nem írjuk, hanem éljük,
A szerelmet viszont, csak reméljük.
Megpróbálom leírni, hogy én mit érzek,
Mi az oka annak, hogy ezer sebből vérzek.

Talán sosem ...