Téli ködben… Eredeti Baso féle stílusban írva…
A sűrű ködben
Madársereg hajózik.
Tollon, fehér folt.
*
Hideg lebegget
A rét fölött. Lent ködös.
Őz feje kiáll!
*
Árva falevél
Csüng utolsónak, ágon.
Majd, ködbe zuhan…
*
Köd, szürkésfehér
És szitál a tar kertekre.
Dér ...
A sűrű ködben
Madársereg hajózik.
Tollon, fehér folt.
*
Hideg lebegget
A rét fölött. Lent ködös.
Őz feje kiáll!
*
Árva falevél
Csüng utolsónak, ágon.
Majd, ködbe zuhan…
*
Köd, szürkésfehér
És szitál a tar kertekre.
Dér ...
Olvasták: 424
Az Ön versének a helye...
Isteni ajándék
(Flórának születésnapra)
Valahol az erdők mögött,
hegy tetején, fenyők között,
üldögél a tél magában,
gyapjúsállal a nyakában,
gondolkodik, mit csináljon,
itt maradjon, vagy leszálljon
a völgybe, hol jámbor népek
most már nyugovóra tértek?
Egyet gondol, kettőt fordul,
szép csendesen, de nem orvul,
szórni kezdi ...
(Flórának születésnapra)
Valahol az erdők mögött,
hegy tetején, fenyők között,
üldögél a tél magában,
gyapjúsállal a nyakában,
gondolkodik, mit csináljon,
itt maradjon, vagy leszálljon
a völgybe, hol jámbor népek
most már nyugovóra tértek?
Egyet gondol, kettőt fordul,
szép csendesen, de nem orvul,
szórni kezdi ...
Olvasták: 886
A madarakról a télben… eredeti Baso féle stílusú haikuban…
Már hideg, ólmos,
Az estéli szürkeség.
Tyúkok, elültek.
*
Mert fagyot nyeltek
A szirmok, oly’ kemények.
Ritkák… madarak.
*
Zúzmarás a táj,
Cinkék tolla is fázik.
Tudott, jön a hó.
*
Kopasz ágakon,
Cinkék szeme ...
Már hideg, ólmos,
Az estéli szürkeség.
Tyúkok, elültek.
*
Mert fagyot nyeltek
A szirmok, oly’ kemények.
Ritkák… madarak.
*
Zúzmarás a táj,
Cinkék tolla is fázik.
Tudott, jön a hó.
*
Kopasz ágakon,
Cinkék szeme ...
Olvasták: 787
Megpróbáltatásokat rótt rám az ég
Folyamatos, szigorú vezeklést még…
Vannak, voltak, kik nagykanállal ették életet,
Nekem csak az ínség jutott, így éltem életet.
Hideg víz, száraz kenyér, korgó gyomor létezett.
Tollszáramat megmarkoltam, vashegy karcolva kúszik papíron,
Elfelejtettem betintázni a hegyet, ...
Folyamatos, szigorú vezeklést még…
Vannak, voltak, kik nagykanállal ették életet,
Nekem csak az ínség jutott, így éltem életet.
Hideg víz, száraz kenyér, korgó gyomor létezett.
Tollszáramat megmarkoltam, vashegy karcolva kúszik papíron,
Elfelejtettem betintázni a hegyet, ...
Olvasták: 621
A poéta estéje…
Mint vérvörös uszály, úszik esteledés... látóhatár felé,
Szép színeket bocsát ki, de látszik, örömét ebben nem lelé.
Mindenféle árnyalatra befesti a kísérő felhőket,
És kifesti az éjszakai viharos mulatságra őket.
Íróasztalomon van nekem, egy régi töltőtollam,
Benne vérvörös a ...
Mint vérvörös uszály, úszik esteledés... látóhatár felé,
Szép színeket bocsát ki, de látszik, örömét ebben nem lelé.
Mindenféle árnyalatra befesti a kísérő felhőket,
És kifesti az éjszakai viharos mulatságra őket.
Íróasztalomon van nekem, egy régi töltőtollam,
Benne vérvörös a ...
Olvasták: 698
Fehér papír fekszik előttem, kezemben a tollal eljátszok,
Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.
Szép sorokat szeretnék írni, de nem… a sok-sok szavak még nem rímelnek…
Érzem, a fejemben a gondolatok jönnének… vagy csak ilyet ...
Nézem közben, hogy az én gyertyám lassan leég… csak elmélázok.
Gondolatom olyan sok van, mind előjönne… bennük vájkálok.
Szép sorokat szeretnék írni, de nem… a sok-sok szavak még nem rímelnek…
Érzem, a fejemben a gondolatok jönnének… vagy csak ilyet ...
Olvasták: 506

