Rég volt, igen. Egy háború után.
S egy nyurga gyermek túlontúl sovány.
Széttört idő véghez közeledett,
de érthető, - béke nem lehetett.
Igazi béke. Hidegháború!
Kiknek remény jött. Kiknek meg a bú.
Még tinta kellett, veszélyes anyag:
bánta olykor nebuló, s irkalap!
Hosszú padokban többen ültek ott,
egy sorban, miként a gályarabok.
Az ...

Az őszről sokszor írtam,
pedig a titok benne
talán megfejthetetlen:
tükörlétek szerelme.

Minden évszak tükörlét,
benne arcunk hol bánat,
hol öröm, kivirágzó
örök titokcsodálat.

Sok dologról semmit sem
tudunk, de ezt tagadjuk:
a „nem tudást” a ...

A Nagy Háborúban

A hadtestparancsnokság megbízta az osztagot és pilótáit,
Készenlétbe is helyezte, hogy fényképezzék a Marne hídjait.

A feladat szép, rendkívül veszélyes volt.
Thélis kapitány legott úgy határozott,
Hogy a taubib kíséretében fogja Maury gépét kísérni…
Ők lesznek a hátvédek, elől majd a zászlós és Maury fog ...

Minden korszakban múlt is él, cselekszik, -
van, ki tagadja, vagy nem látja át,
bár látható, mert élő emberekben,
ha akkor nem is éltek, múlt világ

és jelen együtt, s a küzdelem tart még,
egyszerre oszt fegyvert múlt és jelen.
Így van, bármit is hazudjon az Érdek, -
s ha nem tetszik is a Történelem.

Föld-világban az ember furcsa állat, ...

Versben, európai stílusú haikuban és 10 szavasokban.

Hatalmas, mesésen impozáns repülőgép volt,
A tengervíz, már csak ötszáz méterre csillogott…
Kabin plexiüvege is összeroncsolódott.

Az üveg repedései, tátongó nyílásainak
És szabálytalanul törött kusza-ábrás hálóinak
Összessége, jelentős akadálya volt kilátásnak.

A gép a ...

Karjaiban ringat az erdő,
A friss, üde, mesés erdő.

Imádom az erdő illatát,
A gombák színes kalapját.

Az erdő halk csodáját,
A fakopáncs érdekes kopogását.

Fenyőillat, patakzúgás,
Az erdő egy nagy titokzatosság.

Madárének, vadgesztenye,
Piros málna, erdei mese.

A napfény kellemes ...