Szeretném feledés homályába burkolni
múltba kövült volt-létedet,
rá gondolok, megremegek,
emlék-fátyol őriz nekem,
pedig
azon az őszön
elrejtettem.
Megtalálnám, mit éreznék?
Megbánással semmire sem mennék,
maradjon elsiklott életem felett,
nincs menekvés,
mégis
neszek kukucskálnak kíváncsian,
láthatatlanul is ...

Elképedve s irigykedve olvasgattam egy régi
antológiának esszéit, beszédeit és
vitaindítóit, amely olyan irodalmi
kötet, amiben egyedülálló meglepetés

ért: a letűnt korok nagy írói elegánsan,
fantasztikusan és gondolatgazdagon tudtak
fogalmazni, s emellett rendelkeztek, nem mással,
mint a csevegés tehetségével is. Indulat

és düh ...

Hangosan csörömpölő ágy-rohanás
áradatban hömpölygő nem-lét,
gomolyogva lemerül a volt- lét.
Az idő lélegzik titokzatosan,
csak fehér takaró, nincs űzött vad,
tompul a fény, árny lesz belőle csupán,
egy új csillagfény csillámló talány.
Ott, ahova nem jut el az értelem,
ahol a lélek szabad ...

Válóper


A bíróság válóperes
ügyet tárgyal.
A bíró felszólítja a neves
...

Kezembe akadt régi hittankönyvem,
érdekes, mert tegnap éppen ezt kerestem,
bár nem imádkozni volt kedvem.

És most itt van, felnyitom,
ide-oda forgatom,
Istenem, ez borzalom...
vagy gyönyör? Nem is tudom.

Hát nem felejtettél el?
Nem engedtél még el?

Saját sorsom gondolom
egyfolytában. Unalom.
Boldog álomba ...

Az igazi öröm

Mi is lehet az igazi öröm,
a fejemet állandóan ezen töröm.
Végre kiderült felettem az ég
nincs előttem már semmi

Olvasták: 339

Élet,