A halottaink… ismeretlen ismerős? Versben és haikuban…

Vajon élek, mint ki, mindent feladott már?
Vagy, mint ki nem tudja, a halál erre jár?
Úgy élek én, mint ki, őt nagy szívvel várja?
Nem hiszem! Életnek ő nem ajándéka!

De nála van és ő borítja életre fekete leplet,
Van, ki addig sem találta életében ha, fényt keresett.

Az életben ...

Mai divat: ajtóban kulcs, bezárkózás,
Le is fekszünk, alvás előtt lámpaoltás…
Olvasni kell egy kicsit, máshoz nincs kedvünk,
Holnap is tétlenkedünk, fittnek kell lennünk!

Szerelmes pároknak van ideje csókolózni,
Unalomtól, ebbe nem fognak belefulladni.
Mindenki csak menne ki az erdőbe, mezőre,
De reménytelen remény regnál, ő, mint az ...

Óh, te Drága nagy-mellyes Bella,
Fölvinnélek a Parnasszusra!
Parnasszus? Mit nekünk!
Jobb, ha ölelkezünk.
Megdolgozlak. Légy munkám tárgya!

Kedves, a modorod igen nyers!
Ha szeretsz, légy bár hozzám decens!
Remélem csak heccelsz,
Mert nekem te kellesz!
Ölelj hát, szeress és dédelgess!
*

Nos, Bella? Megindultas vagyok,
A nyomomban is ...

Állítólag a remény hagy el utoljára

(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.

Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*

Szomorúság ...

Reggel óta ködös szél lengi be a téli tájat,
A fák fagyott dérből készíttetik a ruháikat.
Nézem a lakásból, a szórt fényt az ágakon, amin megtörnek.
Érzem orromban az illatát az óévnek és az újesztendőnek!

Alkoholmámoros hajnalon, majd lesz üvöltés,
Hogy jobb legyen az újév, szívszaggató könyörgés...
Ne feledd, bármit teszel a múltra ...

Az érzelmek síkján…

Kedves Barátném, mutasd a kottád,
Mit mutat nekem az ábrád?

Kedvesem!
Ne keresd kottám.
Egy húron pendülünk már.
Húrom pengesd, búj hozzám,
Szeretlek! -mondám.
*

Odaadó szeretőm… az egyetlen vagy,
Aki bajban el nem hagy.

Tudom jól,
Egyetlen vagyok.
Tűzön, vízen át együtt,
Menni veled ...