Hírklikk.hu
Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Teher

179 
Igaz csak halovány másod,
Rajta színtelen, kőszürke az arcod.
Csak a múlt testesülése e jelenben,
Csak egy jelkép e sok diák szívében.

Csecsemőként te is sírtál,
Ha elestél bizony rítál.
Kislányként tán énekelgettél,
Esetleg vidáman nevetgéltél...

Amint állok itt szemben veled,
Feltekintek rád nemes fejedelem.
Szemeim ...
Olvasták: 1257
Részletek
Az Ön versének a helye...
136 
Élem életem minden napjait,
s kérdőn várom a választ miért kell így HAZA nélkül élni,
mikor nem kellünk itt sem,
nem kellünk az Anyaországunknak sem,
akkor hol kell élnem?
Már régóta várom a választ e kérdésre, de csak csend honol mindenhol,
Itt születtem Vajdaságban, mely ez is egykor Magyarország volt,
s jöttek a sötét alakok, kik ...
Olvasták: 625
Részletek
119 
Kósza vágyak éjjelén
nem jut szememre álom.
Én vagyok; egyedül csak én
ki a helyemet nem találom.

Függöny lebben, hűvös a szellő,
megérinti arcom.
Odakinn kopog a nyári eső,
s én itt benn vívom harcom.

Csak én vagyok egyedül,
ki ma egyedül vagyok;
ki az életbe menekült,
bár lenne most halott.

Kit a holnap ...
Olvasták: 581
Részletek
103 
Anya és fia szótlanul ballag,
nehéz a lépés,ha a szív jajgat.
Öt éves fiú könyörögve néz,
anyja lelkétől bocsánatot kér.

-Nem leszek éhes édes anyukám,
ne keress nekem gazdag,új hazát!
-Szegény a régi,de úgy szeretem,
kicsi kutyusom ott vár engemet.

Nem szól az anya,nagyokat lépked,
göröngyös az út,hamarabb ...
Olvasták: 533
Részletek
114 
Egy madárka repül előre az esős vihar peremén,
próbál kijutni kecses szárnyaival legelébb.
De mennél gyorsabb a madárnak feszes szárnya,
annál jobban veszik bele a ködös, zord viharba.

Hajdan madár voltam, ki napsütésben szállott énekelve,
Szárnyaim már nem hasítják a levegőt a nagy messzeségbe.
Utam gyámoltalan, melyen a sárban csúszok ...
Olvasták: 570
Részletek
116 
A világ körülöttem romokban,
csak hánykódom a hazugságok tengerében.
Egy kedves szóra vártam,
Ti mégis bántottatok engem.

Szavaitok olyanok voltak, mint a kő, mely nektek édes teher,
Nekem viszont súly, mely a lelkemre nehezedik oly erősen.
Miért van az, ha a fél karomat adtam nektek,
Ti tőből ...
Olvasták: 545
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére