Versben és európai stílusú haikuban…

Lógok a nyakamon, a magam néma kolonca vagyok,
Érdekes a marháknak is van… erre rácsodálkozok.

Észrevettem, hogy a csend eltűnt, talán már kihalt,
Futnék előle, de kolonc nem enged, ő csap zajt.
Egy tüllfüggönyön át látom, hogy ott a cselszövő élet,
Szenved ő is, de úgy tudom, hogy jövőt, ő még nem ...

A hulló hópelyhek, kristályai,
Hóvirágok hófehér szirmai,
Élet, halkan sötét éjszakái?

Emlékeimben feketék az élmények, de vannak jók és szépek.
Ahogy szerintem előre megyek, nem világítják utam fények…
Bánat bennem a közöny, utcai lámpák látnak, mint érző lények…

Bizony, sokszor van, hogy az élet-zord időkben a ...

Endrének
hívták aki tegnap elment

hársfák virágoztak
a búcsúhelyen

édes illatuk
maga volt az élet

a beszéd arról szólt
mi a szeretet

amikor
a Korinthoszi
levélből idézett

magam is zengő érc
voltam akkor
s pengő cimbalom

Engem ne
égessetek meg
nem ...

Suttognak az esti fények,
Elbujkálnak, mint a kémek.
Csodaszép a Balatonunk,
Családtag, ő a mi tavunk.

Fény játékát hullám tőri,
Emlékét csak szemem őrzi.
Zöld szivárvány a víz színe,
Tőri; hal háta ezüstje.

Nap sárga és szivárványos,
Sötétlő fénye talányos.
Vízfelület tükör sima,
Rossz idő biz'… nem lesz már ...

Ősz, a végtelen
Csend és béke, napsütés.
Viharos szellő!
*
Bátorító hangot hallok, hogy bármit elérhetek…
E nagy lehetőség ébreszti bennem a kétségeket!
Végiggondolom, már végigálmodtam az összes álmom,
De ez csak álom maradt, lehetőség nincs, ezt fájom.

Régi fekete-fehér fényképek, már fakultak
Velük, már a friss vágyaim is ...

Ez oly tavasz: még fél saját magától,
s csak egy-egy virág az, mely nyárig lángol
piros színt, szívnek szólót, gyönyörűt.

Volt más tavasz, bátrabb, mit elfelejtett
e táj, melynek arcán a könnyes csendet
csillogtatják tükrös, kék hegedűk.

Ez a tavasz ellenszenves varázslat
a szívemnek: nekem nem kell a látszat
szemekbe néző valóság ...