Éjjel álmomban a házamban jártam,
álom-palotám, régóta erre vágytam.
Friss patak csordogál a kertek alatt,
hűs tó vizében úszkálnak a halak,
fűzfája alatt mély kút asztallal, székkel,
alája ülve írok, olvasok a napon, s éjjel,
mikor feljön a telihold, a gyémánt-csillagok,
gyönyörködve nézem az eget, hogy ragyog
milliárnyi kiscsillag, ...

Most neked írom e pár sorom
Értelmetlen halálod
El nem múló fájdalommal
Feledni soha nem fogom

Mért te voltál az áldozat
Kit gyilkos döfött át
Elfeledni nem tudom
E szomorú tragédiát

Itt hagytál hatónkat
Mentél édesanyánk után
Mért is történt ez így
Itt maradtunk árván

Oly keserves életünk
Elmentetek ...

Add a kezed,
gyere fuss velem
jövőt teremtő vágyak után,
fel a boldogság csúcsára,
hol csak zöld lomb zenél
s télnek szele soha,
de soha se bánt!
Szárnyaljunk egy új világ felé
a szeretet lángoló hevében
s együtt gyűjtött bús éveink
hagyjuk a múlt szikes földjében!

Az igazi.


Az igazi fájdalom
Nem a könnyek mögött lapul.
A tiszta igazság
Testen és lelken is úr.

Az igazi bánat
Nem az ha valami fáj
Az igazi szánalom
Kísér egy életen át.

Az igazi szeretet
Nem csak simogató szavak.
Igaz ...

Két kis virágszál nyílott szívem mezején,
nevelgetem Őket az élet szigetén.
Harmatcsepp könnyeiket napként szárítom,
lehajló fejüket felfelé állítom.

Átkarolom Őket búbánat idején,
szirmaikat becézem szavaimmal én.
Szépségükön megakad a világ szeme,
méz illatukat repíti tenger szele.

Olvasták: 960

Szeretet,