Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Sajgó

« Első oldal
1
Nem kell mindenre tudni a választ,
az életben kell a talány;
nem sejti senki, -út amit választ, -
virágos, vagy csupa csalán?

Nemcsak a derű kísér el társként,
az élet ejt sajgó sebet,
lehetett volna sok minden másképp...,
hiába már a bölcselet.

Utólag könnyű okosnak lenni,
hibáztatni a ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Ami nekünk fényes ünnep,
az lehet másnak sajgó bánat.
Az egyiknek tündökölhet,
az, mi másnak rossz múlttá válhat.

Ám amikor mi vígan ünnepelünk,
akkor se felejtsük el e szavakat.
Mindég csak olyan hévvel ünnepeljünk,
hogy másnak ne okozzunk rossz órákat!
Részletek


Barátom, Sándor mellé becsapott

a villám focizás közben, sajgott

is tőle mindene, a páni félelem

is látszott a barna szemében. -Életem



csupán centimétereken múlott -

így Sándor, mikor társai újból

és újból kérdezték tőle, mit gondol

e pokoli égi jelenségről - sokkolt

...
Részletek
Siralmas, sivár, sötét a nap,
nem látni értelmét, mi a holnap.
Sikolt a világ, valamit vár,
ó, Immánuel, jöjj már!

Bűn, s mocsok, fertelmes forgatag,
mindent körbevesz, eredben folyhat.
Szenved az igaz, nincs igazság,
ó, Immánuel, a világ vár rád.

Felkel a fény, távol, keleten,
fénye átragyog az ismeretlenen.
Eljött a ...
Részletek
Esik a hó. Egyedül vagyok.
Magányom fáj, verset írok.
Régen írtam víg rímeket,
Mit sajgó szívem nem enged meg.

Esik a hó, siklik a szán.
Képzeletem röpül szárnyán!
Minden lehet, ha álmodom
Álom lesz valóságom.

Jégvirágos ablakomon
Rajzolódik egy női idom.
Gyönyörű szép, karcsú ...
Részletek
Bűnös-e az, ki saját halálát kívánja?
Mert nincs már ereje ahhoz, hogy kivárja.
A halál is csak az élet része,
van úgy, hogy azt várod; mikor lesz már vége?

Bűnös-e az, ki sajgó szívvel él?
Csalódott s többé már nem remél.
Ki napról - napra csak tovább szenvedett,
kit a múltja örökre ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére