Bűnös világ

Kis butus volt ő túlságosan gyermek csak játszott az élettel,
de ha elrontjuk, ezt a játékot nem kezdhetjük el még egyszer.
Nem hallgatta meg könyörgő szavaim,
már hiába zokogok porladó hamvain.

Nem hallgattál senkire, te magad választottad ezt az utat,
nem láttad meg a sok vészjelet, mely a vég felé mutat. ...

Néha

Néha úgy érzem még mindig fogod kezem,
a lenyugvó nap fényében sétálsz velem,
egy tóparton kézen fogva halkan csendesen,
szerelmet vallasz fülembe kedvesen.

Néha úgy érzem egy rideg magányos éjjelen,
hogy még ég benned az érzelem,
beszélek hozzád halkan megkérdezem:
Szeretsz-e még engem ...

Ó bánat ne érj el csak holnap,
ma nem voltam csók senkinek,
eredj felhő hisz úgyis mennél,
ha árnyad nem volna hideg.

Ó kedves ne mond ma nekem,
ma nem voltam jó senkinek,
nem hagyná el könny szemem,
mosolyom dermedt s rideg.

Ó fájdalom ma ne marjál belém,
ma nem melegített át kedveském,
ma ...

Te vagy minden mire életemben vágytam,
te vagy kire annyi éven át hiába vártam.
Te vagy múzsám, te vagy lényegem,
kinek a keresésére szántam egész életem.

Olyan vagy nekem ,mint a felkelő nap első sugara,
mely rávilágítja fényét a messzi nyugatra.
Olyan szép ,mint a kristály tó tükre,
szívem rabod lett örökre.

Te vagy a ...

Megfagyott jégvirágok lepik el a zord szürke utat,
csend borul ránk némán a tél felé mutat.
Későn jön a hajnal, magára oly sokat várat,
akár az első randin ki ígéretekkel áltat.

Végül eljön de már túl későn... Minden megfagyott,
ablakainkon a jég zord, kusza nyomokat hagyott.
És minden meghal... Nem mozdul semmi sem többé,
jéggel ...

Hogyan tudták megölni szemeidben a mosolyt?
Talán a hétköznapok, hozták a keserves sikolyt?
Mely arcodra kiülve most tanyát vert a verandán,
és játszani kezdte bánatos dalát megkopott lantján...

Csalódásaid rideg kivetülése ily groteszk és leplező,
irányított álcázott mosolyod már már ...