És újranyílik az Istenek Kapuja...

Mond, mivé lettél te fényes Babilon?
Lét porában csúszó, vonagló fájdalom.
Nyíló virág, isteni kapu valál,
S hamvaidban matat a fekete halál.

Fénylő, égi jel a világ köldökén,
Ősmagból sarjadó, igéző költemény.
Lobogó üstökös, ki jelet ...

Mennyit szenvedtünk, hogy eldobtuk magunk!
Nyelvet, hitet, hazát,mindent oda hagytunk.
Vesztett harc a sorsunk,sok időkön át,
Ez a nép még egyszer,vajon talpra áll?

Átkozott faj voltunk századokon át.
Ha magyart látsz jön a rettenet!
Vélt s valós bűnökért,mi régen lehetett,
Engedik hogy ma is ...

Ez rettenetes vihar!
Rózsaszín-fekete felhők,
félelmetes erők,

eső jön!Kopogó jégeső,
fájdalom, iszonyú nevelő!

Lesz-e vége már?
Száll-e még madár e tájra?

Magamtól kérdezem: lesz-e még életem?
Vagy felnevelem szegénységben gyermekem...?

Arany János is sokat szenvedett,
Mire a \'Toldi\' után pihenhetett.
Megfogadtam hát neki ,
Ajándék lesz e költemény
Kifordítom teljesen és szépen,
Amit megírt olyan nehézen.
Nagyszalonta népe majd látja,
Hogy Arany Rezesnek barátja.
Nem vagyok tán olyan mint Ő,
Művelt, bölcs ember, költő
De pályázatát átírom,
S ezért nem ...

Boldoggá lettem. Általad, miattad, - Édesem!
Nem is tudom, miként kezdjem levelem.
Ám teszem, pedig magamnál sem vagyok, érzem.
Oly' boldog lettem, mint valamikor. Nem is tudom mikor.
De azt tudom, hogy most boldogságérzetem határtalan.

Drága kicsikém, amit kedves soraiddal okoztál,
Kimozdítottál a reménytelenség állapotából, - ...

Nekem cseppekből állt csak össze a tengerem,
Életem a szobám mélyén szülte meg az álom.
S a sorsom szelte ketté buta kis ábrándom,
A következő fejezetet én már feszülten várom.

Mikor átérem az egész tudatom határát.
S saját lelkem nem gátolja testem futárát.
Mert tönkretesz a külső nyomás súlya,
Így térek én mindig újabb és ...