Már nem kap el az ihlet
Ennél többre nem telik
Kövér esőcseppek egyre az ablakot verik
Bebocsátást várva, de ha az ablakot kitárod
És beengeded, azt a percet sokáig bánod
Könnyé válik arcodon az égi áldás
Átokszót suttogsz, nincs megváltás
Egy esélyem volt csak a jóra
Kár már időt vesztegetni a szóra
És a kockák csak sebesen ...

Az ember számít...


Kapkodással semmi értékes
sem nyerhető, ezt is megtanultam
hamar az élettől. Érzékeny
pontom, a bukástól való túl nagy

félelmem, csillapodott bennem,
hisz ...

Négy néha huszonötnek tűnik,
az elmúlt másfél pedig száznak.
A boldogság emlékekben őrlődik,
a fájdalom most, mi esőként áztat.

Jártunk a csillagokban,
öleltek magukhoz fellegek,
most fekszem kiholt sírhalomban,
mert ellöktem magamtól kezed.

Ketten osztoztunk a Világon,
őszinte volt minden

Olvasták: 1019

Szerelem,