Hát sok levél még nem hitt el Telet.
Olyan Ősz volt. Az még hitegetett.
A Nagy Fa, persze, sok mindent tudott,
sok múltat látott. Törzse hallgatott.

A törzs ilyen. Sötétlő, hallgatag.
S gyökér, mélyben, szintén ilyen maradt.
Egy-egy Tavasz hoz virágláng-csodát,
láthatatlan csillagrendszeren át…

Most így van még. Örökké? Nem ...

A ruhád színe kék volt,
s szép kékszirmú az égbolt.
A világ akkor ép volt,
s szétnézett fent a nap,

s a tó ezüstjét szórta, -
villant fényszem fogócska,
s csillant fényajkak csókja,
gyönyörű pillanat,

s mikor lassan sötét lett
üzent csillagos létnek,
- egy másik Földnek, Égnek? –
itteni ...

Egy vers kellene, Vers, amely még nincsen.
Olyan: szíve engedi - rátekintsen
megtévedt. Vers, mely úgy szól a világhoz:
emberi állatszív is neki áldoz.

Volt ilyen Vers? Költészet hozzá gyenge,
bármilyen szép is csillagok szerelme.
Isten, ha van is, legenda, s hazugság, -
mohó papok, - bár mást papolnak, - tudják.

A Költőt, - bármi Szépség ...

A Nagy Háborúban

Thélis kapitány temetésén, mind ott voltak, körülvették a sírt,
És a kemény lég-harcosoknak a szeme kivétel nélkül… kisírt.
Amikor a szertartásnak vége volt, a repülőtérre mentek,
Mert Herbillon zászlós és Maury hadnagy felderítő páros lettek…

Jeges tűk nagyon szurkálták a zászlós félig fagyott ujjait.
Bár ...

A Nagy háborúban

Rövid, néhány nap alatt, csak úgy, az osztag a felére fogyott…
Utána hirtelen, ez a tendencia, elhalt, lehorgonyzott.
Thélis volt az, aki a fáradt emberekben tartotta a lelket,
És a sokk ellenére beléjük töltött egy kis „lázas” jókedvet.

Egy reggel a Meaux mellett egy pilóta bizonytalan keze
Vezette gép vágódott az út menti ...

A Nagy Háborúban

Két napig erősen szeles, viharos volt az idő,
És a felhőalap alacsony, nem elkerülhető.
Addig barakkban kártyáztak, az időt eltöltendő.

Közben meg már i is volt függesztve a parancs: „Ahogy kitisztul,
Öt repülőből álló, harci patrouille megalakul!”
Fel kell venni velük a harcot,
Irtani kell a martalócot.

Elsőnek ...