~ Emlékezzetek arra ki itt járt egykoron,
nekem jutott a feladat én leszek ki elmondom,
ki is volt ő eme gyönyörű őzikeléptű leány,
kit útján nem kísért más csak a magány.

Egyedül érkezett ő erre a helyre,
tán azért, hogy múltját feledje.
Láthatóan menekült hosszú útján megfáradt testén,
összegyűlt piszkot lemosni állt meg ...

Vadászszerencse


Üres kézzel, lehangoltan állítottam
az otthonunkba az egyik este. Nejem
vigasztaló hangon kérdezte meg: - Mondjad,

ma sem lőttél semmit? - Jaj, dehogynem szívem...
...

(Emlékkép, 1961–ből)

Akinek elmosódott az arca,
Kinek lába bennem él,
Kinek csengettyű volt a hangja,
Ő az, kit most szívem idézni vél.

Magas, sudár termetű lány volt,
Haja barna, szép szemű!
Tekintete sose volt zord,
Inkább játékos, vidám kellemű!

A napközi otthonban tanulás ...

Hétköznapi csodák

Hajlamosak vagyunk elsiklani a dolgok felett vakon,
a hatalmas isteni csodára várva harsogva nagy szavakon,
méltatva szentségét ha valami megfoghatatlant látunk,
valami olyant melyet magunkba nézve nem találtunk.

Pedig elég volna néha körbe nézni nyitott szemmel,
máris találkozhatnánk néhány hétköznapi ...

Korcs Szerelmek

Szeretete meghalt, mint a fák lassan,
áldozatává vált ennek a beteg életnek,
Történetét én láttam, hogy elmondhassam,
hogyan születtek és haltak eme korcs szerelmek.

Benne mindenki csak a gyilkost látja,
hiszen kíméletlenül ontotta mások életét,
a feldühödött tömeg mind a kivégzését várja,
de ne ...

(Egy újságírónő azt kérdezte a szocializmusban: \'Én nem értem, mi a közhaszna például az olyan kis munkának, mint az utcaseprés.\'
Ez a TV-ben hangzott el a képernyő előtt. Ledöbbentem.
A higiénián túl a következő\')

Az utcaseprő, ha jól seper,
Ragyog az utca képe!
Gyakran sétál rajt’ az ember,
Ott a gyomorgörcsnek vége!

A ...