Egyszer, ha majd valóban ott ülünk
kertünkben a padon, talán tényleg
megbánom azt, hogy milyen sokat
gondolkodtam rajtunk. Azon, hogy
egy-párként mi egymást miképpen
viselnénk, ígéreteinkből hogyan
válna mellvéd. Élet-pajzs, mely
védeni hivatott nyugalmunkat.

Nyugalmunk békéjét, egymást őrizve ...

Elhivatottság





Barátom Sándor immáron felcsapott

postásnak. Ragyog is a boldogságtól

azóta, arca szépen kisimult, nyugodt

ember benyomását kelti. Okos, bátor



lépésnek tűnik munkahelyváltása,

kényszervállalkozó volt és tán ...

Ami fontos...


Mindig úgy gondoltam, az a fontos,
mihez kezdek azzal, amit tudok.
Ha az eredmény nem üti meg a
saját mércémet, ha a barátok

annak tartják, ámde én a lelkem
mélyén nem, akkor az bizonyosan
nem eredmény. Soha nem érem el
a száz százalékot, ha titokban
...

Hurcoljátok csak el helyéről
József Attila szobrát!
Szobra bár nem kiált
Verse szívünkben él tovább:
Éljen a munkás, éljen a proletár!
Nincsen szebb jövő a proletár hatalmánál!
\'Nem én kiáltok, a föld dübörög.\'
Bosszant, hogy meg se hallja közönyötök.
Ma még szívetekben csak én csörömpölök,
De holnap, - attól félek, - ...

Fél munkaidő, fele fizetés,
teljes hangerős lecseszés...




A főnök a beosztottjaival kiabál,
senkit sem szeret igazán,
...

Tanulás


Ha tanulok, iskolázottá,

képzetté válok, igen gazdag

ismeretekre teszek szert csiszolt

magatartásom csakúgy sugallja


majd műveltségem, s ravasz módon

rafinált leszek, egyszóval a

tanulás tudást ad, mi ...