Fájt mikor azt mondtad,
Ez a virágzó kapcsolatunk vége.
Nem éreztem semmit mégis fájt,
S egy esélyt adtam a holnapnak.

Kis világom azóta fél és üres.
Én egyedül ott maradtam.
S csak alvadtvér maradt garatomban,
S elmetszette légcsövem haragod.

A sors pengéjén az élet mindig fen,
Szét szakadt ...

Lehull az őszi levél
Fájva sír minden emlék
Zokogva sír a lelkem is
Olyan mintha nem is lennék
Szitakötőnek szárnyain
Repülnek tova a vágyak
Újfent belém hasít a kín
Hogy többé sose látlak
Fekete éjszín hajamon
Elsiklik a holdsugár
S nem tudok segíteni magamon
Gondolatom oly messze jár
Bánat kertjébe ...

Sokáig magam voltam legbelül,
hogy van titkos ajtó, a hetedik,
csak én tudtam, csakis én egyedül,
s mások a kulcsot rég nem keresik.

Pedig nyitnék én ajtót, ablakot
gyertek hát be, ne is keressetek,
szívem, lelkem kitárva, itt vagyok,
örüljetek nekem és szeressetek.

Te halkan jöttél és nem zörgettél,
kezedben kulcsom, ...

\'Mit látsz most?\' - kérdezted este.
Kezemben telefonnal, ültem az ágyon.
Körbenéztem, és azt mondtam:
\'Számítógépet, asztalt, függönyt...\'
Hallgattál. \'Én csak téged látlak\'- mondtad.
Megint körbenéztem, és az asztalnál
már te ültél, a számítógép képernyője téged vetített
s a függöny lett a ...

Már a fény se néz rám, mindig csak engem nézett.
Mint én, mikor a szemedbe nézek, benne látva magam a pokol tüzébe égek.
Azt mondtad mindig, sosem írok szépet, én néztem,hogy semmit sem értek.
Pedig írhattam volna, anélkül hogy kelljen kérned...

Látom magunk, amint a piciny szobában
egymás testében-lelkében elmerülve
hagyjuk, hogy formáljon
szelíden vagy éppen őrülten a vágyunk...
Az idő mindent újra ad...- mondják.
(és kapaszkodom e szavakba)
Mert ezekkel a szavakkal
vigasztalom magam,
mikor lüktet bennem
egy kérdés:
- látlak még? -
Minden elválás egy apró
kis ...