Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Minek

Sivatagnak homokszemcséi csak peregnek...
Itt-ott flikk-flakkos dűnék csak keletkezgetnek.

Tevekaraván évezredek óta jár arra,
Szél, homokkal néha, őket bizony betakarja

Az ottani kopárság, maga a hőség dölyfössége,
Itt a semminek a melegét, a vad szél hozza össze.

Kik itt laknak, főleg szép kék turbánt ...
Részletek
Az Ön versének a helye...
Az életről, versben és apevában írt a szerzőpáros…

Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán' érezhetnék?
Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették.
Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban?
Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban…

Egy
Esélyt
Kaptunk rég.
Hagytam kárba
Veszni. Harc nélkül.
*
Az én keblem érzése ...
Részletek
Őzekről – eredeti Baso stílusú haikuban…

Az őzek, könnyű
Léptekkel elbóklásznak.
Fák közt hűsölnek.
*
Takaró minek?
Erdei fa is szenved.
Őzek, mind hanyatt.
*
Lombkoronák közt,
Napsugár játszik széllel.
Őzek, fa alatt!
*
Erdei réten,
Őzcsapat csak pihenget.
Magányos ...
Részletek
Haikuban és apevában írva.

Idő van! Ébredj!
Az idő, halad, pereg…
Feleszmélés kell.
*

Magyar
Hazafi!
Mondj le erről:
Végtelen közöny!
*
Lét, mesebeli?
Akkor minek a remény?
Ó! Mily’ a világ…
*
Álomvilágban
Élni: az önbecsapás!
A nagy rossz közelg…
*
Te még várod ...
Részletek
A Nap méltóságos lassúsággal kel fel.
A tájra ránéz szelíd álmos kéjjel.
Nagyon jó ilyenkor még ágyban lenni.
Vasárnap van. Minek korán felkelni?

A kutyusaink szépen, szelíden ébresztgetnek,
majd örülünk egymás őszinte szeretetének,
ezután nekilátunk együtt megreggelizni.
A vasárnap hangulatát együtt ...
Részletek
Kerítést építenek, azt se tudják minek.
Világtól elzárva, hűs magányban élnek.
Van sok dolog, valami életrevaló.
Nekem csak Egy, de van százmillió.

Százmillió homokszem, tenger vize söpri,
Százmillió vízcsepp, életeket tölt ki.
Százmillió levél susog el mindenhol,
Mégsem ez az, ami szívemnek ...
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére