Magyarország a szülő hazám,
Melyben oly rég óta élek.
Soha nem tudnám elhagyni,
Mert ide köt a szívem végleg.

Kicsiny ország a miénk,
Melynek testét sokszor feldarabolták.
S erős népünket, mely védte,
Gyalázattal eltaposták.

Egykoron kiterjedt és oly szép volt,
De csodás tájainkat másnak adták.
Hiába adta oly sok ...

Levél Maros Gáborhoz

A játékod néztem egy este a színpadon
Én is játszom itt az életszínpadon.
Keserű sorsommal fonódik ez össze,
Küzdelmes életemmel fizetek érte.
A miénk is, nemcsak őseink vétke;
A mai napig nem teljesült ...

Bele hallgattam a csendbe, s ez ajándéka az elhagyottnak.
Mikor a káoszból megszületik türelme, a saját szavaknak.
Mikor rettegsz az estétől, s minden reggel hideg nap kel.
Mikor az emlék beszél hozzád, s hallgatod szíveddel.

Mikor halott hópelyheken pihen szemed, s így maradnál.
Mikor minden oly távoli, s belőled mély sóhaj száll.
Mikor lelked ...

Én egy őszinte, igaz emberre vágytam,
Hittem, hogy tebenned végre megtaláltam.
Fürödtem két szemednek bársony melegében,
Éreztem a szerelmet minden ölelésben.

Vágytalak szeretni tisztán és piszkosul,
Mint vulkán ha kitör, tüzesen, oly vadul.
Gondoltam, most szabad, repülni lehet,
Elhittem, miénk a boldogságsziget.

Ám jött egy ...

Szenvedélyes szerelem


Soha nem engedték,
hogy eggyütt legyünk,
mi mégis találkoztunk
ott, a dombtetőn.


Szemébe nézve mindig is tudtam,
csókja ízéből mindig is éreztem,
hogy ketten vagyunk az egész világon,
s hogy egyedül, csak őt szeretem.


Szerettünk volna messzire menni,
valahol, ki senki se ...

Új világ jön, pusztul hát a régi,
de vajon a Nagy változás valóban megéri?
A miénk helyett mástól kérni,
sok ősi érték pusztulását végignézni

tényleg bölcs dolog?
Te harmincat adsz háromért,
s még csak át sem gondolod.