Bennünk az elődeink élnek,
mint biológiai gének.
Lelkük tovább a mi szívünkben él,
s a jelenben múltunkról mesél.

Nem úgy kell az embert imádni,
hogy életében nem kell becsülni
és hazug könnyeket sírján elsírni,
hanem míg él, addig kell szeretni.

Amíg él, akkor kell Őt értékelni
és emberi értékén becsülni.
Ha ...

Hófödte utakon vándorló idegen,
Pihenj meg egy kicsit melegedj idebenn,
Vedd le az átázott ruhádat minálunk,
Mi pedig étellel, itallal kínálunk.

Kandalló melege meghozza kedvedet,
Talán majd eközben mesélsz is keveset,
Elmondod, hol jártál, mily csodás tájakon,
Miféle szépséget láthattál utadon.

Térj újra vissza, ha majd itt van ...

Barátom, Sándor vitatkozik


a szomszédjával, hogy melyikük


kutyája az okosabb. - Józsi,


a kutyám minden reggel kiül




a kapuba s várja a postást,


amikor megérkezik, ...

Amikor utazni készülök, előveszem

minden ruhámat és pénzemet, majd elviszem

magammal a köntöseim felét és kétszer

annyi stekszet. Ez az anyai örökségem.


Ha visszautasítom az ételt, az italt,

fittyet hányok a szokásokra, rögeszmésen
...

A tanító néni lelkesen próbálja

megmagyarázni a gyermekeknek, hogy mi

a mese. Miután megvilágította

a lényeget, megkérdezi őket: - Hogy is


hívják azt az írásművet, amit csak úgy

kigondol az ember, és alapja még sincs?
...

Karod a karomba arcunkon mosollyal
megvívunk utunkba akadó gonosszal
nézz reám mindaddig, míg látod napomat
örökké harsogjuk a közös dalokat.

Szemed a szemembe fonódva lásson majd
fátyolként borul ránk egy selymes, bársony-hang
azt súgja, susogja minékünk kedvesen
jöjjetek, éljetek boldogan kettesben.

Tested a testemmel alkosson ...