Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Mese

112 

Elkövetett hibáimon időtlen időkig
rágódtam, mire rádöbbentem arra, az olyan,

mint a kátyúba megrekedt kerék, az önérzet,

a büszkeség kocsija hiába próbál onnan

kikecmeregni, ...
Olvasták: 325
Részletek
Az Ön versének a helye...
137 
Emese lányom mindig hevesen

tiltakozott, amikor a nejem

megpróbálta lefektetni. - Lesem

minden gondolatod anya, szegény fejem

...
Olvasták: 332
Részletek
131 

Feltehetően nem öröklött vonás

a kedvesség, gondolnám inkább tanult
magatartásformának, hiszen idő
múltával elsajátítottam, így legfőbb adum

...
Olvasták: 370
Részletek
138 

Barátom, Sándor felbuzdulva

a Marson landoló önjáró

sikerén, mint gyakorló utazó

elgondolkodott azon, önálló



vállalkozásba kezd, s ...
Olvasták: 305
Részletek
150 
Bennünk az elődeink élnek,
mint biológiai gének.
Lelkük tovább a mi szívünkben él,
s a jelenben múltunkról mesél.

Nem úgy kell az embert imádni,
hogy életében nem kell becsülni
és hazug könnyeket sírján elsírni,
hanem míg él, addig kell szeretni.

Amíg él, akkor kell Őt értékelni
és emberi értékén becsülni.
Ha ...
Olvasták: 526
Részletek
181 
Hófödte utakon vándorló idegen,
Pihenj meg egy kicsit melegedj idebenn,
Vedd le az átázott ruhádat minálunk,
Mi pedig étellel, itallal kínálunk.

Kandalló melege meghozza kedvedet,
Talán majd eközben mesélsz is keveset,
Elmondod, hol jártál, mily csodás tájakon,
Miféle szépséget láthattál utadon.

Térj újra vissza, ha majd itt van ...
Olvasták: 502
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére