A méltán híres - hírhedt bokszoló

a rendelőben fejen áll. – Óh, doktor

úr, látja, a vér a fejembe áramlik.

Percekig nem mozdul a bunyós, bágyadni



kezd a doki. Végül az ökölvívó

felpattan a földről és ördögi mód

felvillanó szemekkel emígyen szólott:

- Azért jöttem Önhöz, mert a legjobb doktort

...

Külvárosban barangoltál, s barangolt
benned sötétlő külvárosi éj.
Most is sötétlőn szomorú a lélek, -
bár tűzfalakon reklámfény mesél.

Minden más lett, de minden úgy lett mássá:
lényegében ugyanaz valahol.
A népmaradvány fázósan tudatlan,
és robotba (vagy állásért) lohol.

A tömeg? Nincs. Az alaktalan masszát,
ha lemérnénk, ...

Egyszer volt, hol nem volt,
volt egyszer egy Mesebolt,
melyben sok-sok mese volt.
Ezekből állt a Mesebolt.

Egyik polcon nagyon sok színes könyvm várt,
a másikon egy tehervonat állt.
Helyet a mackóknak egy majom kínált.
Rég nem láttam olyen szép ...

Arab, nem arab, kínarcú halott
minden eszme, mely a Gondolatot
nem tűri meg. Még akkor is, ha győz,
s rabszolgák hátán gőggel ott időz
a trónusa, két dőlő kor között, -
és hirdeti, hogy uralma örök.

Arab tüzek, felülről nézek én
rátok, és nincsen közeli remény
bennem, tudom: a népek ostora
lesz rosszul elhitt Krisztus, Jehova,
Allah, ...

Szárnyban panasz
a sárga, kék.
Lengő ágzugok,
cinegék.

Egy hangkönnycsepp, -
repíti húr.
Bokorfent bú, és
bú alul,

de közönyben
ég, föld, a hó, -
közönyös világ,
hallgató.

Lét-láthatár
szélén megyek.
Cinkék sírnak, - vagy
emberek?

Oly emberi
a cinke bú!
Szél elrohan, ...

Távozó télnek búcsúszót kiáltott
a hóvirág, s földből felhozott álmot
kínált szirmain rigóhangos égnek.
Rügyek csodáltak felhőcsend fehéret.

A tájat jártam, elbúsult varázsló,
mert jól tudtam: tavaszi lélekzászló
lobog, ellobban, múló minden ének, -
Szépségről csak pár fénypercig mesélhet.

Egy nyúl futott, vitte négylábú ...