(bokorrímes)
Óh, te élet, mond meg, van még valamilyen terved velem?
Mint kishajót a Balaton vize, hullámoztatsz engem…
Nem tudom mondtam-e már, eluralkodott az elegem…
*
(sedoka)
Víz ringat hajót,
Mint anya kisgyermekét.
Szirén éneke néma.

Elnémult szirén
Hajót ringatóztat most -
Gyermek benne kicsi még.
*
(10 szavas)
Az ...

Pókháló-fátyolba szövi lelkemet az időm…
Tűröm, mert gondoltam, talán van még elég időm,
A nagy kérdés fenn áll, és az, az, hogy a múltról, hogy érzek,
Lehet fénytelen, kifakult, de… halovány emlékképek?

Elgondolkoztam és ennek szárnyán repül a képzeletem,
Előbányászom magamból az összes régi emlékképem…
Gondoltam, sok még az én ...

Közelg’ az ősz - Renga-láncvers, fél haiku-láncban…

Simogató szél
Csiklandozza őzeket.
Este nincs hőség.
Susogó falomb.
Lassan itt van a végzet,
Borul már az ég.
Gomolygó ködben
Károgás, szárnysuhogás.
Éhező sereg.
Simogató szél
Viselése, esőben…
Őzbunda csepeg.
Susogó falomb.
Remény, csendben marad most,
Egy ...

Táj, hegyekkel, mezővel, -
most olyan, mint egy festmény,
amely nemrég még ott volt
Pető Csaba ecsetjén,

és kék alatt fehéren
két ló is legel rajta,
s fent, kékben, fehér álmát
felhő magasra tartja.

Az ember eltűnődik:
tényleg elvész az álom,
ha megálmodott élet
nincs már a láthatáron?

Vagy vihar visszahozza,
tükrében ...

Telem rég megtaláltam…
Ősz kezdetét kerestem
távozni készülődő
nyárról susogó csendben.

Ég látszatra még kék volt.
Lombok látszatra zöldek.
A fű már szikkadt sárga.
Lila lángok köszöntek

kis tornyok tetejéről,
és hoztak éber álmot
léleknek, szívnek, szemnek:
kinyílt bogáncsvirágok.

Színükben égi méz ...

igaz szó üldözött
kígyók a fű között
kétélű nyelv sziszeg
a szív sötét sziget

háromszín megfakult
árnyban hallgat a múlt
hő ütött lég felett
felhőkön fénysebek

Éden kifosztva rég
templom kihűlt mesék
keresztes hitvilág
köpdös le Bibliát

kérdőíves csaló
tettéről hallgató
kópés góbés a ...