Ősz földje ez. Hajlongnak mind az ágak.
Egyedüllétén magányos virág
csodálkozik, halványul már a szirma,
s könnycseppes fény szűrődik rajta át.
Hallom, sokat dolgoztál, Ezermester!
S írtál is, gondolatban, könyveket,
- de csak magadnak. Bennem is a kérdés:
az író ír, de azzal mit tehet?
Fiatalon, miként egykor Petőfi,
még elhiszi: sokat. ...

Lassan betakart a sötétség… 1/3.

Képzeletem…

Csak egyedül voltam, jól elvoltam a kertben,
Az éjszaka körülölelt a sötétségben…
A fénytelensége, benne volt a lelkemben.

Most, este lefeküdtem fűágyamban, a csillagos eget bámultam,
És eszembe ötlött egy gondolat: ez a plafon? Csak néztem, ámultam!
Ahogy besötétedik, a csönd is ...

Ha Koppány győz, - tán ember győzött volna?
Két isten volt ott: ázsiai, s germán.
Pogány Hit, íj, kard, nyílt magyar tekintet…
Tüzes nyíl röppent, s csel – magyar találmány.

István? Átlátott végzet-szabadságig:
az emberekben ott elrejtett állat,
s az állatnak még ma is ...

E bolond időt nem jó, hogy megértem,
s jót akaróan látnom kell sok rosszat.
Ám mindig tudtam: ijesztő való lesz
uralmából az emberállatoknak.

Megdöbbentem magyar nyolcvankilencben:
hány hazugságot bömbölt emberállat,
hogy tolvajként új rendben szerezhessen
mások felett hatalmat, földet, gyárat!

Szabad ...

A szomorúság ott van abban,
ha a becsület ily halott
egy tájon, mint itt, - Magyarország,
hát ilyenek a magyarok?!

Nem mind ilyen, tudom, de mégis
túl sok lélekben ott rohad
múlt, s jelen együtt, s látszatokkal
egy nemzetet butítanak.

A nagy tolvaj, ha lop magának,
sok más ...

Hitler miként jött? Benne volt a rabló
állatember, de még csaló mese
kellett, tudta, s hegedűk zengő húrján
azt játszatta: - Béke az érdeke!

Munkát hozott, - és hízelgett a népnek:
- A német faj minden másnál nagyobb!
S német lelkekben már morogni kezdtek
a harapásra kész vadállatok…

Ne szépítsd,

Olvasták: 330

Haza, Társadalom,