A csend csak szitál, mint az őszi eső,
Csak van, de nem-igen fergeteges ő…
A legszebb pillanatban is dühöngenek virágtörő viharok,
Olyat, csak szemedbe ne lássak soha… amit kibírni nem bírok…
(apeva)
Dúl
Vihar
Fenn s bennem,
Szememben könny;
Tudod… fáj ...
Csak van, de nem-igen fergeteges ő…
A legszebb pillanatban is dühöngenek virágtörő viharok,
Olyat, csak szemedbe ne lássak soha… amit kibírni nem bírok…
(apeva)
Dúl
Vihar
Fenn s bennem,
Szememben könny;
Tudod… fáj ...
Olvasták: 25
Az Ön versének a helye...
Agónia
Úgy elmennék,
De öl a vágy,
Hogy lássam,
Milyen nélkülem a világ
Hallanom kell,
Ahogy távolodok,
Az elhaló zokogást,
Mely újra-újra feltör,
Hisz annyira fáj a gyász
Lenne egy test,
Ki remegve állna ...
Úgy elmennék,
De öl a vágy,
Hogy lássam,
Milyen nélkülem a világ
Hallanom kell,
Ahogy távolodok,
Az elhaló zokogást,
Mely újra-újra feltör,
Hisz annyira fáj a gyász
Lenne egy test,
Ki remegve állna ...
Olvasták: 30
Egy gondolat született
a kalapom alatt,
cikázva futott
át testemen.
Mire végigért
szenvedéllyé dagadt,
vágy és sóvárgásként
nyomaszt most szűntelen.
Megélni a világnak
minden jószándékát,
összegyűjteni, talán ...
a kalapom alatt,
cikázva futott
át testemen.
Mire végigért
szenvedéllyé dagadt,
vágy és sóvárgásként
nyomaszt most szűntelen.
Megélni a világnak
minden jószándékát,
összegyűjteni, talán ...
Olvasták: 39
Nagyon öreg már az udvari agg körtefa,
Nekidőlt, tartja a romos istálló fala.
A múltamra, elég sokszor visszaemlékszem,
És konstatálom, jó és rossz is történt velem,
Hosszú utamon, bottal sokszor kört rajzoltam udvar porába,
Hogy záródjon ...
Nekidőlt, tartja a romos istálló fala.
A múltamra, elég sokszor visszaemlékszem,
És konstatálom, jó és rossz is történt velem,
Hosszú utamon, bottal sokszor kört rajzoltam udvar porába,
Hogy záródjon ...
Olvasták: 71
Időm lassan telik, felveszi őszi, aranybarna színét,
Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.
Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,
És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér...
Meghallod-e, hogy éjjel olyan nagyon ...
Ki tudja, még mennyi van, és természet kioltja életét.
Avarszőnyeget alkot a sok fű és leesett falevél,
És a legszemcsésebb az, amely utolsónak, ki földet ér...
Meghallod-e, hogy éjjel olyan nagyon ...
Olvasták: 76
Milyen boldog voltam, mikor először megláttalak,
Ősz volt, s a levelek már hulltak a fák alatt,
Mint szorgalmas pókok, álmokat szőttünk szépen,
Gyönyörködtünk egymásban s az őszi napsütésben.
Hogy mellém sodort az élet, milyen jó nekem,
Nélküled ...
Ősz volt, s a levelek már hulltak a fák alatt,
Mint szorgalmas pókok, álmokat szőttünk szépen,
Gyönyörködtünk egymásban s az őszi napsütésben.
Hogy mellém sodort az élet, milyen jó nekem,
Nélküled ...
Olvasták: 117