Levágtam egy szelet kenyeret,
S rákentem egész szívemet.
Igy kináltam fel neked,
Egy hűséges életet.

Odaadtam az utolsó falatot,
És azzal tested jóllakott.
Eldobtad azután lelkemet,
A kutyáknak hagytad maradék testemet.

És nekem fáj a vég,
Hogy vérem igy folyik el,
Hogy a mohó ebek,még
A lelkem is csontostul falják fel.

Szép farkaskutya, Tinti, örülj! Leakasztom a szegről
csörgő láncodat. Ujjongón, az ölembe ficánkolsz,
hátsó lábadon ülve, nyifogva könyörgöd az örvet,
nagybundájú nyakadba. A szájkosarat szagolod víg
lelkesedéssel, erős fogaid közt tartod az ostort,
mindez a séta ...

Tinti, miért vagy szórakozott? Fecsegő szavaimra
úgy sem ügyelsz, ahogy én nem ügyeltem a tegnapelőtt egy
pajtásomra, ki csöndes kávéházi helyünkön
mérföld-hosszu novellákat duruzsolt a fülembe,
mig odakünt, odakünt, a csiszolt üvegablakokon túl
meggypiros-ajku, riszáló-termetü, karcsu-bokáju
...

Százszor, ezerszer inkább a halál,
Minthogy soha többé ne érhessek hozzád!
Inkább törjék minden csontomat,
Minthogy ne érinthessem arcodat!
Inkább acsarkodó kutyák közé vessenek,
Mintsem ne érezhessem ölelő testedet!
Inkább legyek a föld örökös eleme,
Ha nem lehetek szíved szerelme...

Ica rica, kukorica haj,
A szerelem szörnyen kutya baj,
Édesít is, keserít is haj!
Ica rica, kukorica haj!
Tündérország ez a szerelem,
Minden szívben mindig megterem,
Pokol is, ha megesett a baj,
Ica, rica, kukorica haj!
Férfi, asszony, kettőből lesz egy,
Mert egyedül semmire se megy,
Mert egyedül csak ...

Ne csókolj, Miriám. Ártalmas éj ez,
Én ismerem rég. Vissza-vissza tér
Szomorú, bús, igaz mesékkel.
Ne csókolj, Miriám, csúf ez éjjel
És csókot adni vissza nem tudok,
Nem csörtet, álmos testemben a vér.
Mesélni kell ilyenkor, Miriám,
Árnyak kerengnek, rémülök, futok,
Fogj át, öledbe hajtom a fejem,
Jaj, jaj, az a sok kínos ...