Orkán, te féktelen, vad vihar!
Miért bántasz, hagyd abba hamar.

Eltépted az esőköpenyemet,
Leverted a fákról gyümölcsömet.
Zajos vagy, megijesztetted kutyát.
Még most is hallom, tehén múgását.

Tudom, amit tudok… te elmész innen
És életünk, helyes vágányra zizzen.

Pennámmal most, kiírlak magamból, itt ne féktelenkedj!
Jót nem ...

A kerti támfalunk tetején cica nyávog.
Ingerli a lenti kutyustársaságot.
A Bogi kutyus lentről bőszen ugatja,
míg a Buksi közelebbről próbálkozva

a dologba Ő bele nem nyugszik,
a közeli szőlőtőkére mászik,
azaz ,,Őkelme" csak mászott volna.
ha a növény el nem hajlott volna.

De a szőlőtőke elhajlott
és a Buksi arról legurult.
Bogi ...

Úgy érj hozzám...
mint tavaszi szellő a nemrég életre kélt fűnek szálaihoz
melyek között a százszorszép fehér kis szirmot bont,
és a kutyatej vidáman nyújtja szárát a felkelő nap felé.
Úgy érj hozzám...
hogy azt lássa a világ, én vagyok ki hozzád érek...
s ha a felkelő napban fénylünk... beleborzong a ...

Ilyen világot élünk… (TANQ csokorban)

Bolond lett a világ,
Nekünk ilyenben kell élni.
Léttől is félni kell.
Úgy lobognak a varkocsok,
Majd kifésülik, markosok…?!
*
Majd’ minden fordított,
Működés feje tetején.
Fiatalság érti?
Ló térdig sárban iázik,
Szamár nyerít, füle fázik…?!
*
Bevezetik itt-ott
Kézírás ...

Hát, megígért versem sokáig nem jött
(Neked dedikált), nem siettem el.
Miért? Jól tudtam (amint Te is tudtad):
most nincs Idő, mely Versig felemel.
A versekért kopóid sem ugatnak.
Megértik, mert irodalmi kutyák:
ha a világban rövidül a kolbász, -
hosszabbak lesznek a litániák.

Ám az adósság mégiscsak adósság
(akkor is, ha írott szó mit ...

Az ezüstben fénylő holdvilág jól kitágította
A sötét éjjel láthatóságát... megvilágította.

Ezüstös fény ragyog,
Holdfényben úszik ég és föld.
Vak sem tévedhet el...
*

Látható volt a sötét is valószínűtlenül,
Csak az a mélységes csend volt... valószerűtlenül.
Semmi nem volt várható... jóvátehetetlenül.

Szikrázó ...