Őszi vers Robinak

Ázik az aszfalt őszi esőben,
Károg a varjú, szürke az ég...
nadrágszárad jár az eszemben
rút pocsolyákban húzod-e még?

\'Hadd dagonyázzak vígan a sárban,
pukkadjon meg a nyárspolgár,
koszkarimával a nadrág alján
édes az élet, hagyjál már!\'

Ìgy van-e tényleg, víg ez az ének?
Vagy pedig ...

Tavaszias fények adnak csókot a tavas kert fehérségének.
A behavazott környezetben fénytündérek szárnya lebben
színpompás táncukkal a tavaszt idézve a még télies telken.
De a szintén tavaszias, derült ég még nem győzte le a hideg telet.

Bár ebben a harcában a kikelet eddig nem győzött,
mert csak néhány ...

Reggel, mikor
ablakomból kinézek,
távolból egy
magas nyárfa
jó reggelt mond, s tiszteleg.
Közelebbről integetnek
szebbnél-szebb
almafák,
csábítóan ingerelnek
sziklakertek,
ezer fajta szép virág.
Egyedül a szőlőskert
hajtja le fejét,
mintha csak a ...

Bámultam ki az ablakon,
a vasárnapi alkonyon.
Számoltam a fák lehulló levelét:
Egy zöld, egy sárga, egy vörös, egy barna, egy kék.
Egy kék? Igen ez határozottan egy kék!
Tudom, az ősz színe ezernyi,
de kék színű falevél nincs egy szemernyi!

Aztán látom, hogy le-fel lebeg a kékszínű falevél,
s a szivárvány összes színe is benne ...

Emlékeink úgy kötődnek hozzánk,
mint árnyék a kő mögé: észrevétlenül.
Az otthon sziluettjét
én is magamban hordozom: arcomba
karcolta az idő az arcukat,
s karomban övék a mozdulat...
A szem sarkában
-egy cseppben-
elfér az egész gyermekkor:
a ház, a kert, a rét,
...

A tudás italából ne hagyj
eleget innom, óh iskola!
A szomjazó célja te vagy,
s eltol magától az ostoba.

Hívj asztalodhoz naponta
s tégy úgy, mintha játszanál!
Vigyázz rám s vegyél karodba
ha bármi bánat rám talál.

Fékezz,ha kell,jó szóval tilts:
te fegyelmezz, ne a félelem.
Ne tananyagot, engem taníts,
...