Te azt jelented énnekem,
Mi a szívem nyomja odabenn!
S te vagy lelkem tükörképe,
Mely soha nem megy feledésbe.
Tiszta lelkű, jó ember vagy,
Ki a másikért ha kell, meghalhat.
Nincs hozzád hasonló e nagyvilágon,
Ezért is lettél te a párom.
Soha ne érjen bú, s bánat tégedet,
Mert egyedül te nem érdemled.
Mindig örömben és szeretetben ...

Nézd csak, a tavasz hírnökét!
Mit adsz e nyíló kincsemért?
Tízezer körül van szála,
letépem, pénztárcám bánja!

Eszmei értéke, ó jaj,
múlik az olvadó hóval.
Ki tudja, szedhetem, vagy nem?
ha erre volna most kedvem.

Kezemben most néhány szál van,
postára viszem el bátran.
Gázszámlát fizetem, tessék,
Ha kevés, a ...

Gondolsz- e rám, mikor a hajnal első fénye
megcsillantja játékát szobád ablakán
S, mikor munkád terhe
nyomja vállaid súlyát
Gondolsz -e rám , mikor dicső győzelmünk
emlékére megkondul a déli harangszó
S, mikor utad
elsuhanó fák hajladozása kíséri
Gondolsz -e rám mikor nyugovóra
hajtod fejed , s puha párnák érintenek
S, mikor ...

Régi illat suhan el,
épp csak érinti orrom,
majd tovaleng,
mire eszmélek.
Talán rejtőzik valahol,
rátalálni próbálok, míg
gyermekkori vasárnapok
reggeli derűjét
álmodom végig.
Gondtalan-szép békénk
csillogó emléke
kínál csillanó mézet
a vajas kenyérre,
illatos kakaót mellé...
Ám volt még ott más is,
az ...

Szeretet-országban
Van egy virágoskert-
Sőt, az egész ország
Halom virágot rejt!
Az ország közepén
Két szál piros rózsa-
Mind a két virágnak
Csodaszép a bokra.
Terem az virágot
Midegyik külön is,
Hanem a két bokor
Összenőtt maga is.

Szeret-orszában
Igy történt az ...

Szégyen e élni úgy, hogy azt mondják nincs hazám?
Szégyen lenne beszélni arról, ami volt talán?
Szégyen e megszólalni anyám nyelvén akárhol?
Szégyen, ha magamban vagyok, mikor senki sem pártol?
Szégyen lesz, ha azt vallom, aminek születtem?
Szégyen volt az régen, ha azért semmit nem tettem?
Szégyen e az, ha az Isten szava magyar, a kenyér és a ...