Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm ...

Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok.
Ahol nem csillog a karácsony.
Nincsen aranydió a fákon,
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.
Szólj hangosan az éjszakából:
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad,
Repülj, suhogj, ...

Az őszi nap lágyan simogatja a kertünk zöldellő pázsitját
és sárga fénybrokáttal takarja be a kertet magát.
Egyelőre a nap még erős melegét szórja a szép tájra,
de már a hajnal csípős hűvössel virrad az új napra.

Aztán a köd lassacskán felszáll, a hűvösség ...

Vörös rózsák súgnak-búgnak,
szeretettel hajladoznak egymáshoz,
találgatják a gyűlölet,
hogy született ezen a szép világon.

Emberekről beszélgetnek,
kiknek lelke hideg,sötét zsarnok,
kiknek szíve kiskertjében
nem terem más csak tövis és tarló.

Vörös rózsa melengesd fel,
kis

Olvasták: 634

Szeretet,