Holdfény-sávok sorában: fák között
paraszt-virág rétbe olvad testünk,
s álmunkban a csillagok közt járunk
s önfeledten, gyerekként nevetünk.

Késő-izzású vágyunk még régi,
hol a padok árnyékot vajúdnak
s Góliáttá válnak a hold-kelte
tövén álló fák a nyugalmunknak.

S te itt fekszel finom széna-létbe
súlyos ...

Kalapács a járdán
használatra várván
elhagyatottan fekszik
és két cica veszekszik

mellette ugrándozva,
ide-oda szaladgálva.
Virágok ringatóznak,
össze-vissza hajladoznak.

A kalapáccsal a lugast rögzítették
és utána véletlen itt felejtették.
A két cica még mindég veszekszik,
a sok virág a ragyogó napfényben ...

Megbántad mit mondtál,
Esélyt kértél s kaptál.
enyém vagy már, s mégsem,
Mert nem illünk bele ebbe a mesébe.

Együtt vagyunk már hetek óta,
S mégsem javult a kapcsolatunk azóta.
Nagyon fáj, hogy nem vagy velem,
Azt mondják nem tudod kimutatni szerelmed.

Azt mondtad, hogy szeretsz,
De mondani akár mit lehet.
Nem tudom higgyek e ...

Lágyan leng gondolatom s a Nap csak csüng a horizonton.
Vérzik az ég alja s cseng a hegyek közt véres ajka.
Nem látni már a felhőt s a Hold is kibújni látszik.
El világ! Félre az utamból, itt az én időm következik.

A lágy szellő sikítva fú bele a nyárfaligetbe.
S önti langyos csókjait az emberekre!
Messze szállnak a madarak, s héja csap ...

Különc kis diák voltam,
A bajban csak egy kicsit sírtam;
A legtöbb lelki bajomért,
Nem kellesz a bocsánatodért.
Az kell, aki szeret;
Ha baj van, vezet

Már sok iskolába jártam,
Csajokat sokat vártam;
De nem szerettem csúnyaságomért,
De leginkább pesszimizmusomért.
Ilyen a természetem;
Nem

Olvasták: 442

Élet,