Az életről, versben és apevában írt a szerzőpáros…

Te nem érzed, amit én érzek, vagy tán' érezhetnék?
Hidegen, velem mindig, egyedül ezt éreztették.
Nem látod te azt, amit én látok az éjszakákban?
Szerelmet vizionálok magamnak, magányomban…

Egy
Esélyt
Kaptunk rég.
Hagytam kárba
Veszni. Harc nélkül.
*
Az én keblem érzése ...

Füstkarikákat eregetek, mik beleütköznek a földbe,
Közben meg meredve nézek az emelkedő, felszálló ködbe.

Lelkemben érzem, hogy levihetetlen lázban csak égek,
Lábaim, lüktetve, remegve, futást követelnének...
Nem is tudom, hogy van-e valamihez lelki vonzódás,
Vagy csak kínzó és folyamatos, már elunt várakozás,

A köd nem oszlik el teljesen, ...

A tengeri vihar fölvette torz arcát,
És lehet, hogy a gyűlölet hatotta át,
Mert fékeveszetten tombolta ki magát.

A vihar annyira heves volt, hogy nem jutott szóhoz,
Vert, fújt, csapkodott, esett, hasonló depresszióhoz...
Aki hajón voltak imádkoztak, mindenhatóhoz.

Ármány volt a többnapos ember ellenes ...

Átmennék én tűzön és tüskés bokron,
Csak végre a szerencse lenne rokon.
Elfajzott vagyok, mert még ő sem szeret,
Sőt, ahogy viselkedik, inkább megvet.

Átmennék, tűzön, bokron, de nincs hová,
Mert szerencse csak integet, hogy pá-pá.
Elintézni nem is tudok semmit se,
Mert nem jutott hatalom, egy morzsa ...

Szép tavaszi reggel
a Nap ünnepi fénnyel kel fel
és nem rideg esővel,
amint ez 1848-ban megesett,

de ez nem gátolta az eseményeket.
Ez jutott eszembe az ablakunkon kinézve.
Csoda szép fények díszítik a kertünket
így is ékesítve ezt a nagyon szép ünnepet.

A Nap a tájat örömteli díszbe öltözteti
az ...

Régóta tiktakolt már az óra a falon.
Unta magát. Repülni vágyott ám nagyon!
De ki hallott olyat, hogy egy óra repül?
S egyszer csak ellendült a tartószegéről.

De nem repült, hanem nagyon nagyot esett.
Hirtelen a padló szélére keveredett.
Vágya nagyobb volt a képességénél.
Fentről nem jutott tovább a padló ...