Mottó:
„S a nép hajdan csak eledelt kívánt,
Mivelhogy akkor még állat vala;
De az állatból végre ember lett,
S emberhez illik, hogy legyen joga.
Jogot tehát, emberjogot a népnek!
Mert a jogtalanság a legrútabb bélyeg
Isten teremtményén, s ki rásüti
Isten kezét el nem kerülheti…”
Petőfi Sándor: A nép nevében. Részlet.
...

A látszatoknál színlelik: nem látják,
hogy látszatok. Elfogadják: való, -
pedig tudják, hogy felgyűlt a hazugság,
s ez százezer jelből jól látható.

Más rendszer osztott nekik diplomákat, -
s ezekre mint kerültek szégyenek?
Hálátlansággal együtt becstelenség.
Kinek Országa jött el? Kérdezed?

Én kérdezem, bár tudom: válasz nem ...

Mindjárt Szilveszter. Edgar Poe-i holló
helyett varjak. Rezzen idősorompó.
Felhangzik vaskos csőrök rideg Kár!-ja,
s megérthetetlen végtelen világa
indul már velünk új újévben tovább.
Illem emberek remények látszatát
adják egymásnak. Ó, én is ezt teszem
szokás-igában, - de máskor ott a Nem!,
ha vers parancsol dús csillagéjszaka
Szépség ...

Ünnep jön, megy. Az ünnep: látszat-élet.
Elnézem fényfoltozott köpenyének
lengését, és a gyermekkorból látom
felnőttjeit, akik kártyacsatákon
talán találtak gondjaikra enyhet.
Lehet, mégsem. Ám merengtet-melenget
a könny, a múlt, megannyi látszat-béke,
pohárkoccintás csengő menedéke..
..s a harcos szél már vitte is a csendet,
ablakkeret ...

Dicsekedőn zengők a kalmár-fények.
Eltakarnak karácsonyi sötétet?
Nem gondolom. S azt sem: bár az a Jászol
szív-legendát indított volt-világból, -
ez a Legenda időnkig elérten
csak jót szolgált, a lélek érdekében.

Másként hiszed? Tudatlanul egy parton
bármit hihetsz, - attól nem más az alkony,
hajnal, s nem más a múlt sem, nézz csak ...

A szentestének zenéje van,
a szeretetnek dalla van.
Te is hallod e szép zenét,
a szeretet szép üzenetét?

Szívből szívbe hangzik a dallam!
Szeretetvágy van e dalban!
A havas tájon szerte szét
hópihék viszik e bölcs igét!
....
Karácsony az őszinte szeretet ünn epe,
de ez korlátozódhat csak az ünnepre?
Nem lehetne-e elosztani az egész ...