Filozofálok a saját árnyékomról…

Igen nagy felfedezést tettem, nem vagyok már egyedül,
Mindenhol velem van az árnyákom, tőlem nem menekül.
Jön velem mindenhová, de nem tudom, hogy minek?!
Van-e olyan ember, akinek nincsen? De kinek?

Van nekem árnyékom napsütésben,
Van a közvilágítás fényében…
És van temetői gyertyafényben.

Van, ...

Viharban a vízióm is viharos…

Viharos éjszakán, égzengésben, csöndes számadással,
Bűneinket üldöznénk, összefogva a lombhullással…

Súlyos, fekete felhők alatt fekete varjak közelednek,
Engem hagytak el… most, magányomba tömegesen megjelennek…

A halál, izzó peremén, életbe lehelhetsz még
Már ...

Aki a múltjában véglegesen elmerült, csak azt fürkészi,
Az azt mutatja, hogy jövőben nem hisz, azt nincs kedve fürkészni.
Nem kívánhat jobb jövőt, aki nem hisz benne,
Kinek a jelene és múltja, nem istene...

Láttad-e már az éjben, hogy a sok sötét szín veled csak játszik?
Azt meg tán’ tudod-e, hogy ez a kavalkád, ...

A mában élni,
Múltat tisztelni...
A jelenben megélni
a jövőt elképzelni...

Rendes, napi feladatok ezek,
Nem csak magunkra húzott ál-mezek,
Mert ezek nélkül, hogy lehetne élet?
Ha nem így élünk, mivé lesz az élet?

Vecsés, 2013. május 14. – Kustra Ferenc

A gondolatok jönnek-mennek,
a beszélgetés dísze az estének.
Az égen ragyognak a csillagok,
cserélődnek a gondolatok.

Rég nem látott ismerősök összejönnek.
Az emlékek csak jönnek, egyre jönnek.
Az események felélednek, sorolódnak,
emlékei a korábban múltaknak.

S amikor ezután elbúcsúznak
szívükben, lelkükben gazdagodnak.
Nagy a ...

NACIONALIZMUS

Nemzeti érzés: kazán, meleget
adhat télben, s védi épületed, -
de felrobbanhat túlfűtött kazán,
s vér, könny, rom nacionalizmusán!
Kik fűtik fel? Kapzsi önérdekek
szolgái, - s ezt könnyen megértheted,
ha gondolkozol! Mint lett Trianon?
S előtte? Kiknek volt édeni hon
az ország? És másoknak mi maradt
a szemforgató, álszent ...