Meditáció a volt-on… vagy múlton…

Visszanézve, van egy csomó üresnek vélt meg tán' sánta volt, évem,
Ahogy ezen elmélázok rájövők, hogy ez az én messzeségem!

Futva, loholva üldöz múltam, mint veszett, nem is olyan málén.
Járatlan úton van és a kalapja, látom mégsem áll csálén.
Futkározása közben a láncait veszti, hátha így célját ...

Szívem egész nap izgult
Ez nem egyszerű sétának indult
Sokáig készültem lelkileg
Mert féltem, ez téged megijeszt

Először nagyon haboztam
De megtettem, vallottam
Hirtelen néma csend
Féltem, nem tudtam mit rejt

Sok idő telt el
Szádat semmi sem hagyta el
Tudtam ez jót nem jelent
Szívem lassan ...

Kertünkben megjelentek a szép ibolyák,
hogy a kókadozó hóvirágokat felváltság.
Az ibolyáknak csodálatos kéksége
a megjött Kikeletnek szépséges reménye.

Szép Tavasz! Ne engedd, hogy Benned csalódjunk!
Egész télen mi kizárólag rád várunk!
Meleg leheleted árazd a világukra
az egész élet ...

Állítólag a remény hagy el utoljára

(3 soros-zárttükrős)
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni,
Ha volna otthon hol, lehet lepihenni…
Óh, de nagyon szeretnék én hazamenni.

Ha
Volna
Valaki,
Ki haza vár…
Oda röpülnék!
*
Nincs meleg otthonod.
Hazád, házad, álmod se tán’...
Oly üres vagy, hideg.
*

Szomorúság ...

(bokorrímes)
Mint a méhdongásnak harsanása, az életem ily’ zajjal rohant le engem,
Az óta már volt sok-sok rohama, de éppen, az életem untatott engem.
Sokszor jelent meg egy-egy vad és nagyon zúgó darázsraj… ők is, mind csak engem...

(Kínai forma - „Vágyódás délre”: "Shiliuziling" 1, 7, 3, 5 Rímképlet = ...

Bár a Hótündér a tájra
vissza-vissza kacsintgat
télen is örülhetünk a fénylő Napnak,
a közelgő tavasz reményét adónak.

Egyszer hó van, máskor meg olvad.
Egyszer örülhetünk a hónak,
máskor gyönyörködhetünk a hóvirágban,
az életnek e szolidan szép csodájában.

Szelíden dugja ki a fejeskéjét a hó alól
a kertünknek egy ...