Madarak íve, amit röptük rajzol,
s hoz vissza olykor elmúlt pillanatból,
vagy víz gömböcske, mit volt öröm, bánat
fényesít, de már csupán önmagának..

Eltűnődöm: a sok-sok apró részlet
mint fedi el a szemnek az Egészet
kis életekből.. és létezik-e Élet,
s mond-e róla maradandó meséket
Idő, amely nem lesz önmaga foglya,
s a ...

Mesét írnék, fülelek: a szívemben
milyen mese sír? Felzokog a Nincsen.
Kifosztott tájon kár kiált át káron,
de telt zsebűből nem kél szánom-bánom.
Keresztpogányság, megtévedt magyarság!
Igaz mesében mindig lélek, nagyság.
Igaz mese, ha kell, dicsér és vádol, -
nem hallgat fényről, - és nem hallgat árnyról,
önhaszon-lovagrendet mélyen ...

Értelem és érzelem
két eltérő lelki elem.
Ahol hamis az érzelem,
ott hazug az értelem.

Ott, ahol szívvel telt az értelem
és őszinte az érzelem,
nem süvít hideg szél
soha, senkinek a lelkében!

Ha érző szív van az őszinte értelemben,
akkor minden esetben ott van maga Isten!
Ám ahol őszinteség egy ...

Nincs furcsább tárgy, mint ez a hosszú-hosszú,
sokszínű csík, amely, mikor lecsap,
fel-felvillan aranyfogsor-ígéret,
selyemgyönyörrel befont pillanat
kéje kacsint kéken, bűvös-pazarlón
test árasztja csábító melegét,
de más helyen, az árnyaktól sötétlő
korbácstest-részen hold jajong zenét,
fehéren izzót, s meggörnyed a lélek,
s ha ...

Kék altatta a kéklő szemeket.
Jöttek ismerős ismeretlenek:

élénk arany pontok árnyék alól,
rigófüttyök ujjongtak valahol,

csőr kopogtatott málló kérgű fát, -
majd csendé lett erdőszéli világ,

de rét feletti felhőn ottmaradt
hóláng fehér, felzengő pillanat.

Gyönyörűt ígért délutáni csend:
messze vágyó fűtenger ...

A zene a lélek lételeme,
az emberiség nemes eszköze.
A bölcs, a jó zene lelket épít,
a rossz méregként lelket pusztít.

A zene sok műfajával az élet dísze.
Ámde vigyáznunk kell erre az ékességre,
mert ha hamis e dísz, az csak talmi csillogás
és hatása szellemet ölő, hitvány rontás!

Ám a jó zene építi a lelket
és helyreállítja az ...