Lent a völgyben fehér virágok: házak, -
szirmaik fényt felénk küldő falak.
Darázs döngést dajkál, s hajlongó fűben
szöcskék semmiből semmibe ugranak.

Ugrunk vagy nem, élet akkor is ugrat,
gyakran, régi semmiből újba át.
Ezüst pont csillog, elforgó tükörben
elveszti, s visszanyeri önmagát.

Menekülne tanácstalan varázslat:
a lég ...

Hiszem, hogy lesz a napnyugtában is Hold,
Hiszem, hogy a béke nem csak a vérben folyt,
Hiszem, hogy a sötétség a szörnyű hiány,
Hiszem, hogy meghallgatják ezer imánk.

Remélem, hogy látok még ezer csodát,
Remélem, hogy karjaiddal ölelsz át
Remélem, hogy tanulok az életemen
Remélem, hogy te leszel, a fény mi vezet.

Szeretet, ha kell, annak kit ...

Könnyűnek találtattál
hiába vagy vonzó asszony
én már többé nem akarlak
már nincs vágyam ölelni
téged
nem önt el a láz
ha látlak
s nem támad fel bennem
a szeretkezés
vad rőzselángja

Nem vágyakozom utánad
már nem
szeretnélek
nem akarlak
többé karjaimba zárni ...

Az időkön által lelkileg utaztam.
Tengerpartra értem. Ragyogó tavasz van,
A mosolygó égbolt fényes azúr-tiszta,
Derűjét a tenger mosolyogja vissza.
Kiszökellő szirtet csókdosva, locsognak
Ringó fodrocskái pihenő haboknak.
Nyájas zöld ligetben remek márványszobrok,
Oszlopsoron nyugvó háromszögű ormok.
Itt s amott a lomb közt illatfüstök ...

Rám törtek éjjel vad robajjal.
Nyár volt és meztelen hevertem.
Lugas alatt nagy ősi kertben.
Soká késett akkor a hajnal.

Rám törtek éjjel vad cselédek,
Libériás, álarcos szolgák.
Szívem kivágták s elhurcolták,
S rendelték, hogy szív nélkül éljek.

Kincseknek háza volt a szívem:
Benne lakott Szűz Mária,
Betlehem és

Olvasták: 774

Háború,