Kárpátoknak dús ölén
Boldog Árpád népe
Imádkozzál Istenedhez,
Tekints fel az égre!

Becsüld meg hát himnuszod,
S Kölcsey emlékét!
Kincsként őrizd lelkedben
Magyarságunk létét!

Nem terem a világban
Magyar mint gyom, vadon.
Csak Istenünk által ...

Ötven nap húsvéthoz,
mind együtt űlének.
Az összes apostol,
ki kedves szívének.

Jézus megígérte,
eljő a szentlélek.
Kitöltetik rájuk,
nagy csodák történnek...

Párthus, méd és zsidó,
római és görög.
Csoda történt vélük,
nyelvük másként pörög...

Angyaloknak nyelvén
van, ki megszólal ...

Márciusnak nemzedéke,
legyen áldott az emléke!
Leborulva áldjuk őket,
az ifjan sírba kerülőket!

Könnyes imát mondjunk értük,
értünk ontották a vérük!
Hogy utókoruk legyen szabad,
értünk viseltek ők hadat.

Harcoltak ők a hazáért,
Istenért és szabadságért.
Szóljon értük most az ...

Megromlott a sorsunk,
mint penészes kenyér.
Mit hozhat a jövő,
van számunkra remény?

Bizony, egykor tudtuk,
hogy Istenünk magyar.
És hogy dicső múltunk
magyar Istent takar!

Erős volt ez a nép,
bízott önmagában.
Dolgozott, boldogult
a magyar ...

Ím a nyarat koronázza augusztus hava.
Királyságot hirdet nekünk, mint a korona.
Magasztos király a nyárban, benne ős erő.
Áldása, mely harmatoz ránk, gyümölcsérlelő.

Államiságunk ünnepe, legnagyobb ünnep,
Ezer éves királyságunk, megtart bennünket.
Magyaroknak koronája, népünket jelenti,
Megszentelt tárgy, jogi személy, időknek ...

Vihar végezte be életedet,
az Ég fogadja be lényedet,
és az anyaföld tört testedet!
Kis madárkánk! Isten Veled!