Vers beágyazása weboldalára »
Hirdessen nálunk

Isten

219 
Az esti sötétség sűrűsödni készül,
a szél mélyen alszik, s én
a néma csöndet faggatom
- hol a Végtelen? -

Emlékek fojtott hangon énekelnek,
a csönd lehunyja szemét,
s én pilláin át is látom
némán sír a válaszon,
vérszínű vágy a menny párkányára száll,
hol néma virág nyílik a temetőben
és meztelen lelkek sírva ...
Olvasták: 662
Részletek
Az Ön versének a helye...
188 
Istentelen gonosz világban élünk,
Minden nap remegünk, és félünk,
Hogy, mit hoz majd a holnap?
Mikor felébredünk, törjük az agyunkat,
Mit is adjunk enni, éhes családunknak,
Hogy, mit hoz majd a holnap?

Ezt kérdem én, minden nap az égtől,
Ezt kérdem én, a hiú reménytől,
Hogy, mit hoz majd a ...
Olvasták: 612
Részletek
166 
Ebben a borban benne van az élet szépsége,
a fáradságos, kemény munka eredménye,
az isteni életigenlés őszinte öröme,
Bacchus boldogságot jelentő, őszinte szíve!

Amikor a poharam egészségedre ürítem, barátom,
kívánom, hogy Te is épp úgy, mint Mi, légy boldog a világon!
S ha majd valamikor találkozunk ...
Olvasták: 524
Részletek
223 
Verseim valóját soraim vértezik a magosba,
Hontalan lelkem ott hagytam nektek szavakban,
Ez hagyaték, vesd ki mit takar, mi mást hagyhatnék
Itt a komor csendben, fogadd propagandám, így lesz elméd rendben!

Olvasva soraim szüntelen, hűtlen érzések járják át az eszméd,
Lojalitás hiányában, szabatos gondolataim alanyi joggal levetnéd,
A végtelen ...
Olvasták: 706
Részletek
214 
Emlékszem jól a szobára
ahol utolsó napjaid
pihenték magukat
a remény már mélyen
nagyon mélyen aludt benned…
fülledt csend ölelte a falakat
a sarokban elhagyott emlékeid kuporogtak
vártak (gyermekkorom)
az ablak némán ült a falban
kizárva az élet zaját
gyertya lángja világított
éle tartotta leheletnyi reményem
odakint ...
Olvasták: 704
Részletek
198 
Remegő szemmel ülök a kertben.
Magam én már régen lefejeztem,
Mint Jézus én is cipelem keresztem.
Keresem a holnapom a szemekben.

A tavak tükre a holdfényben megárad.
Az életért én nem fizetek felárat.
Lelkem már régóta túl a határon,
Ütött, kopott testem mégis itt találom.

Mert lelkem szabad, és madárként száll,
Testem a ...
Olvasták: 545
Részletek
Bejelentkezés

Regisztráció

Elfelejtett jelszó

Keresés
Facebook
Vers a honlapodra
Vissza az oldal tetejére