Ember, értsd meg, nincs más utad,
mint a béke!
Lehet bárhogy, csak így mehetsz
jó sorsod elébe.
A tudásod nem végtelen, sok-sok
lyuk van benne,
A hatalmas isten keze könnyen
leseperne.
Ölni, zúzni, lerombolni,
a legkönnyebb lenne,
Világunk semmivé tenni mindig
van torz elme.
Nagy ...
mint a béke!
Lehet bárhogy, csak így mehetsz
jó sorsod elébe.
A tudásod nem végtelen, sok-sok
lyuk van benne,
A hatalmas isten keze könnyen
leseperne.
Ölni, zúzni, lerombolni,
a legkönnyebb lenne,
Világunk semmivé tenni mindig
van torz elme.
Nagy ...
Olvasták: 887
Élet,
Az Ön versének a helye...
Hétköznapjait a város sűrű forgatagában élte,
napi információit begyűjtve egy kapott hírt folytatott,
kicsit hozzá tett mindig valamit amint mesélte,
hosszú görbe ujjai között állandóan ecsetet forgatott.
Csupán egy hóbortos művész azt hitték róla,
mikor megjelent gyűrött ingében, borostás arcával,
összetekert vásznát kiterítve egy ...
napi információit begyűjtve egy kapott hírt folytatott,
kicsit hozzá tett mindig valamit amint mesélte,
hosszú görbe ujjai között állandóan ecsetet forgatott.
Csupán egy hóbortos művész azt hitték róla,
mikor megjelent gyűrött ingében, borostás arcával,
összetekert vásznát kiterítve egy ...
Olvasták: 640
Élet,
Már régóta semmiben
nem vagyok oly biztos,
bevette magát elmémbe
tudásom, mi erősen hiányos
Semmit sem tudni
ez az igazi tudás
csak így lehet kibújni
csak így leszek tudós
Tudni mi nincs
már tudása a vannak
így talált kincs
hozománynak gyatra
A nemtudás tudása
már több mint a nagy semmi
nem vagyok oly biztos,
bevette magát elmémbe
tudásom, mi erősen hiányos
Semmit sem tudni
ez az igazi tudás
csak így lehet kibújni
csak így leszek tudós
Tudni mi nincs
már tudása a vannak
így talált kincs
hozománynak gyatra
A nemtudás tudása
már több mint a nagy semmi
Olvasták: 923
Első találkozásunkkor, a szívem torkomban éreztem,
S ott, akkor, oly boldog voltam, hogy léteztem.
Zavaromat próbáltam mosollyal leplezni,
S közben kezdtem a karjaidba belefeledkezni.
Csodás két szemed teljesen megvakított,
S a szerelem szívembe belehasított.
Egyetlen érintésed izgalomba hozott,
S hamarosan a testünk ...
Olvasták: 666
A koldus sorsa szerencsétlen,
Sosincs része szerencsében.
Télen hideg, nyáron meleg,
Ettől lesz ő sokszor beteg.
A csillagos ég a takarója,
Ez életének velejárója.
Nincs hajléka, hova fejét lehajtsa,
Csak a szerencse, mi őt életben tartsa.
Csak egy darab kenyér, mi nem sok,
Ha kap már akkor is boldog.
Az éhségét kissé tudja ...
Sosincs része szerencsében.
Télen hideg, nyáron meleg,
Ettől lesz ő sokszor beteg.
A csillagos ég a takarója,
Ez életének velejárója.
Nincs hajléka, hova fejét lehajtsa,
Csak a szerencse, mi őt életben tartsa.
Csak egy darab kenyér, mi nem sok,
Ha kap már akkor is boldog.
Az éhségét kissé tudja ...
Olvasták: 592
Élet,
Megérkezett december, itt van már a télidő,
Zúzmarával takarózik erdő és mező.
Szél diderget mindent immár, fűt, fát, bokrokat,
Hová lett a virágillat, nyári alkonyat?
Ám a télnek, zord időnek is van szépsége,
Fehér paplant terít reád szépen reggelre.
Hópihéje játékosan ajkad megleli,
Álmaidat, reményeid felélesztgeti.
Ő ...
Zúzmarával takarózik erdő és mező.
Szél diderget mindent immár, fűt, fát, bokrokat,
Hová lett a virágillat, nyári alkonyat?
Ám a télnek, zord időnek is van szépsége,
Fehér paplant terít reád szépen reggelre.
Hópihéje játékosan ajkad megleli,
Álmaidat, reményeid felélesztgeti.
Ő ...
Olvasták: 601
