A fényhozó

~ A százéves háború idején,
Domrémy kicsiny falujában,
a sötét 1400-as évek elején,
egy kicsiny ház kapujában.

Hol parasztlányként meglátta,
ezt a rideg, kegyetlen világot,
ki életében a fény útját járta,
szerte szórva a reményvirágot.

Sűrűn szitáló hóesésben érkezett,
farkasordító hideg ...

Háború után... Béke?

Mikor a felhők fekete esőt hoztak,
mikor az angyalok a mennyben zokogtak.
Mikor pusztulás várt minden szépre,
háború dúlt és felborult a béke.

Mikor egymást ölték halomra az emberek,
mikor világszerte gyilkoltak tömegpusztító fegyverek.
Mikor az emberiség pusztulásra ítélte magát,
a föld népei nem ...

Tiszta lappal

Tudod soha nem voltam vallásos ember,
tán az isten ezért súlyt, ezért ver.
Soha nem mutattam ki érzéseim,
nem tettem fel senkinek kínzó kérdéseim.

Soha nem mondtam el még imát,
csak ott sírtam, hol senki sem lát.
De most nézd! Mégis fohászkodom...
Lelked békéjéért, boldogságodért ...

Vendéged

Lennék egy picit a te kis szíved vendége,
néhány röpke napra néhány kósza estére.
Lennék egy picit oltalmazó szárnyaid védelmében,
nyugalmat találó kósza vándor isten kegyelmében.

Majdan midőn a hajnal elmossa álmaink,
és a megújuló fény összekuszálja árnyaink,
te felröppensz ...

Öntudat

Az a pillanat kezd lassan derengeni,
mikor az ember önmagán kezd el töprengeni.
Mikor jön el az a válaszút nekünk,
ahol minden tudásunk kevés eldöntenünk.

Honnan vesszük a jogot mi emberek?
Ki az ki élhet kinek nem lehet...?
Mikortól számítjuk az életet, a létezést,
az emberi érzelmeket, az öntudatra ébredést?

Mi ...

Világvége után...

Álmodtam egy helyről hol az álmaink múlnak,
hol nincs jelentősége már a múltnak.
Ahol mindig fagyos szelek fújnak,
hol a fák levelei örökre lehullnak.

Sűrű koszorúval fedik be az utat,
elfedik lépteim, mely visszafelé mutat.
Itt ragadtam hol az idő végtelen,
rabságba kerültem eme helyen, eltévedtem.

Holt ...